
Digitális archiválás: mitől állja meg a helyét egy ellenőrzésen
A digitális archiválás megoldottnak látszik, amint minden beszkennelve egy lemezen van. Az archívumnak azonban mást kell tudnia, mint a tárolónak: évekkel később is igazolnia kell, hogy a dokumentum pontosan az, ami akkor volt, és ésszerű időn belül elő kell tudnia keresni. Ez a cikk dokumentumokról szól; a levelezésről az e-mail-archiválás cikkünk szól.
Az archívum nem tároló és nem biztonsági mentés. Ami bekerül, nem változik, teljes marad, kereshető, és a megőrzési idő végén törlődik.
Ehhez nem módosítható tárolás, elkülönített jogosultságok, napló, tartós fájlformátum és írásos leírás kell arról, hogyan működik az archívum.
A technikát mi állítjuk be. Azt, hogy melyik iratot meddig kell őrizni, és megsemmisíthető-e a papír, a könyvelő vagy a jogász mondja meg.
A digitális archiválás nem azonos a tárolással
Hálózati meghajtón, felhőmappában vagy dokumentumkezelőben olyan iratok vannak, amelyeken dolgoznak. Módosítják, áthelyezik, és akinek joga van, törölheti őket. Ez munkaanyagoknál pontosan jó, archívumnál pontosan rossz.
Az archívum az ellenkezőjét ígéri. Ami bekerül, nem változik, adminisztrátor által sem. Teljes marad, a rögzített jellemzők alapján visszakereshető, és csak a megőrzési idő lejártakor tűnik el, akkor viszont valóban.
A biztonsági mentés sem archívum. A mentés rendszerek visszaállítására való, egy idő után felülíródik, és nem arra készült, hogy egy hatéves számlát keressenek benne. A legtöbb szervezetnek mindháromra szüksége van, külön feladattal.
Mitől állja meg a helyét egy archívum
A német revisionssicher fogalom azt jelenti, hogy az archívum kiáll egy ellenőrzést: könyvvizsgáló, adóellenőr vagy bíróság megbízhat abban, hogy ami benne van, az az eredeti vagy annak hű másolata. Ez nem magyar jogi fogalom, hanem a gyakorlatban visszatérő követelmények gyűjtőneve.
- Nem módosítható. Az archivált irat nem írható felül. Az új változat új tétel a régi mellett.
- Teljes. Minden bekerül, aminek kell, és átvitelkor semmi nem vész el.
- Nyomon követhető. Napló rögzíti, ki mikor archivált, kért le vagy semmisített meg valamit.
- Visszakereshető és olvasható. Ésszerű időn belül, a lényeges jellemzők alapján, megnyitható formában.
- Leírt. Van írásos leírás arról, mi kerül be, ki mit tehet, és mi meddig marad.
Az utóbbit felejtik el a leggyakrabban, és ellenőrzéskor ezt kérik elsőként.
Papír szkennelése, és mikor semmisíthető meg az eredeti
Hogy a papír szkennelés után megsemmisíthető-e, az nem informatikai kérdés, hanem a könyvelőé vagy a jogászé: az iratok egy részénél igen, másoknál meg kell tartani az eredetit, és a hiteles elektronikus másolat készítésére külön szabályok vonatkoznak. Ezt az első doboz előtt tisztázzák.
Amit az informatika intéz, az a rögzített eljárás.
- Ki szkennel, és mivel. Dokumentumszkenner rögzített beállításokkal, nem az éppen ott ülő ember telefonja.
- Milyen minőségben. Úgy, hogy a pecsét, az aláírás és a hátoldal apró betűi is olvashatók maradjanak.
- Hogyan ellenőrzik. Stimmel-e az oldalszám, olvasható-e minden oldal, és ki igazolja ezt.
- Mikor semmisül meg a papír. Csak az ellenőrzés után, és csak ha biztos, hogy az eredetit nem kell megőrizni.
Fájlformátum és nem módosítható tárolás
Egy tíz évig tartó archívum túléli a létrehozó szoftver több verzióját. Dokumentumoknál ezért általában a PDF/A a jó választás (ISO 19005): a megjelenítéshez szükséges mindent, például a betűkészleteket, magában a fájlban tárol. De ne alakítsanak át mindent vakon. Egy XML-formátumú elektronikus számlánál az eredeti maga a fájl, a PDF csak nézet. Egy képleteket tartalmazó táblázatnál a PDF az eredményt mutatja, azt nem, hogyan jött ki.
A nem módosíthatóság a tároló és a jogosultságok tulajdonsága, nem ígéret. Minden megoldástól kérdezzék meg:
- Felülírhatatlan tároló. Megőrzési zár (WORM), amelyet az idő lejártáig adminisztrátor sem kerülhet meg.
- Elkülönített jogok. Aki az informatikát kezeli, nem kezeli automatikusan az archívumot is.
- Lenyomat dokumentumonként. Hash-érték archiváláskor, szükség esetén megbízható időbélyeggel.
- Másolat egy második helyen. Az archívum is a mentésbe tartozik.
Megőrzési idő, törlés és szállítóváltás
Minden irattípusnak van megőrzési ideje, amely jogszabályból, ágazati előírásból vagy szerződésből ered. A számviteli bizonylatokat Magyarországon legalább nyolc évig kell megőrizni, de nem ez az egyetlen határidő. Az irattípusonkénti listát a könyvelő vagy a jogász állítsa össze, az archívum pedig hajtsa végre.
A törlés ugyanúgy hozzátartozik, mint a megőrzés. A GDPR szerint személyes adatot nem szabad tovább tárolni a szükségesnél. Az idő lejártakor automatikus törlés kell naplóbejegyzéssel, zárolás pedig csak folyamatban lévő jogvitához vagy vizsgálathoz.
Tíz év hosszabb a legtöbb szoftverszerződésnél, ezért az archívumnak bizonyító erejének elvesztése nélkül kell tudnia költözni. Kérjenek exportot mindennel együtt (dokumentumok, jellemzők, hash-értékek, napló) nyílt formátumban, és évente egyszer próbálják ki egy részén.
Mit csinálunk ebben, és mit nem
Amit csinálunk. Beállítjuk a technikát: a szkennereket és az eljárást, a nem módosítható tárolást, az elkülönített jogosultságokat, a naplót, az archívum mentését és a munkakörnyezethez való kapcsolódást. Segítünk leírni a műszaki beállítást, és megmutatjuk, hogy valóban így működik.
Amit nem. Nem vagyunk jogászok és adótanácsadók. Nem mi állapítjuk meg, melyik iratra milyen megőrzési idő vonatkozik, mely papíreredetiket kell megtartani, vagy megfelel-e az archívum egy jogszabálynak. Ezt a könyvelő, az adótanácsadó vagy a jogász dönti el. Archívumot sem tanúsítunk: saját ISO-tanúsítványaink arról szólnak, hogyan dolgozunk mi.
Kérdések, amelyeket gyakran kapunk
Az a néhány kérdés, amely a legtöbbször előkerül, ha a digitális archiválás napirendre kerül.
Mit jelent a revíziótűrő archiválás?
Azt, hogy az archívum kiállja az ellenőrzést: az iratok változtathatatlanul, hiánytalanul, visszakereshetően és olvashatóan vannak eltárolva, és napló rögzíti, ki mit tett velük. Ehhez tartozik az archívum működésének írásba foglalt leírása is. A kifejezés a németből származik, és ezeknek a követelményeknek a gyűjtőneve.
Azonos-e a biztonsági mentés a digitális archívummal?
Nem. A mentés rendszerek visszaállítására való, és egy idő után felülíródik. Az archívum a megőrzési idő végéig változatlanul tárolja az iratokat, és jellemzők alapján visszakereshetővé teszi őket. A legtöbb szervezetnek mindkettő kell, és maga az archívum is a mentésbe tartozik.
Kidobhatók-e a papíriratok a szkennelés után?
Az iratok egy részénél igen, másoknál nem, ezért kezdés előtt kérdezzék meg a könyvelőt vagy a jogászt. Emellett rögzítsenek szkennelési eljárást állandó beállításokkal és dokumentumonkénti ellenőrzéssel, a papírt pedig csak ezután semmisítsék meg.
Milyen fájlformátum alkalmas archiválásra?
A legtöbb dokumentumhoz a PDF/A, amely a megjelenítéshez szükséges mindent magában a fájlban tárol. A strukturált elektronikus számlát úgy őrizzék meg, ahogy beérkezett, mert az a fájl az eredeti. A jellemzőket mindig együtt tárolják a dokumentummal.
Meg tudják mondani, meddig kell megőriznünk az iratokat?
Nem. Nem vagyunk jogászok és adótanácsadók, és nem állapítjuk meg, melyik határidő érvényes vagy megfelel-e az archívum egy jogszabálynak. Ezt a könyvelő, az adótanácsadó vagy a jogász teszi meg. Mi az általuk meghatározottak szerint állítjuk be az archívumot.
További olvasnivaló
A témához legközelebb álló oldalaink.
Archívumot szeretnének, amely kiáll egy ellenőrzést?
Írják meg, milyen iratokról van szó, hol vannak most, és mennyi ideig kell megőrizni őket. Ebből megmondjuk, mit kell beállítani.
Gyakorlatias IT-tudás az Ön postaládájában
Új útmutatók az üzemeltetésről, a biztonságról és a munkaállomásokról, azok írják, akik a munkát végzik. Semmi üzletieskedés, és egyetlen kattintással leiratkozhat.