Ajánlatkérés
Sürgős Iparágak Karrier Rólunk Tudástár Kapcsolat
Két munkatárs egy műszaki ábrákkal teli táblánál egy üvegfalú tárgyalóban

DPIA új IT-rendszerhez: az a rész, amelyet az informatikának kell adnia

Minden DPIA-minta ugyanazokat a kérdéseket teszi fel, és ezek nagyjából fele csak az informatikától válaszolható meg: hol vannak az adatok, ki fér hozzájuk, mennyi ideig őrzik őket, és mi védi őket. Maga a DPIA annak a szervezetnek a feladata, amely a rendszert használni fogja, nem az informatikai csapaté vagy a szállítóé. Ez a műszaki rész, és azok a kérdések, amelyeket elég korán kell feltenni ahhoz, hogy a válaszok számítsanak.

6 perc olvasás Az ITproposal csapata írta
Rövid válasz

DPIA akkor kötelező, ha az adatkezelés valószínűleg magas kockázattal jár az érintettekre nézve, és el kell végezni, mielőtt a rendszer éles üzembe áll.

Az informatika adja a rendszerleírást, az adatfolyamokat, a tárolási helyeket, a hozzáférési jogokat, a megőrzési időket és a műszaki intézkedéseket. A szükségesség és a kockázat megítélése az adatkezelőé.

A szállítótól a szerződés előtt kérdezzenek: hol vannak az adatok, kik az adatfeldolgozói, mit naplóznak, és hogyan működik a törlés. Aláírás után minden válasz lassabban jön.

Mikor kötelező a DPIA?

A GDPR (általános adatvédelmi rendelet) szerint az adatvédelmi hatásvizsgálat akkor kötelező, ha az adatkezelés valószínűleg magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve (35. cikk). Ez nem technológiai kérdés, hanem arról szól, mit tesz a rendszer az emberekkel. Az európai adatvédelmi hatóságok kilenc szempontot határoztak meg; ha az adatkezelés kettőt vagy többet teljesít, általában DPIA szükséges:

  • személyek értékelése vagy pontozása, illetve olyan automatizált döntések, amelyek jelentős hatással vannak rájuk;
  • rendszeres megfigyelés, például kamerák, helyadatok vagy a munkavállalók ellenőrzése;
  • különleges kategóriájú vagy különösen személyes adatok: egészségügyi, büntetőjogi vagy pénzügyi adatok;
  • nagy léptékű adatkezelés, vagy külön gyűjtött adatállományok összekapcsolása;
  • kiszolgáltatott helyzetű személyek, például gyermekek, betegek vagy a munkáltatójukkal szemben álló munkavállalók;
  • innovatív technológia, vagy olyan adatkezelés, amely megakadályozza, hogy valaki gyakoroljon egy jogot vagy igénybe vegyen egy szolgáltatást.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) közzéteszi azon adatkezelések listáját, amelyeknél mindig szükséges a hatásvizsgálat. Ha bizonytalanok, rögzítsék, miért végeznek vagy miért nem végeznek ilyet. Ez a döntés az elszámoltathatóság része, akkor is, ha a válasz nem.

Mit tartalmaz egy DPIA-minta, és ki melyik részt írja

A jogszabály négy elemet nevez meg, és nem mind ugyanattól a személytől jön:

  • Az adatkezelés és céljainak szisztematikus leírása. A cél a folyamatgazdától jön; a rendszer, az adatok és az adatfolyamok leírása az informatikától.
  • Szükségesség és arányosság. Szükséges-e ez a célhoz, megoldható-e kevesebb adattal, mi a jogalap. Ez az adatkezelő megítélése, adatvédelmi tisztviselő esetén annak tanácsával.
  • Az érintettek kockázatai. Nem a szervezet kockázatai, hanem azoké az embereké, akikről az adat szól: mi romlik el nekik adatvédelmi incidensnél, hibánál vagy visszaélésnél.
  • Az intézkedések e kockázatok kezelésére. Sok közülük műszaki, és ott lép be újra az informatika.

Bármely DPIA-minta segít a sorrendben. Egyik sem oldja meg a szokásos problémát: a műszaki kérdések jóval túl későn jutnak el ahhoz, aki válaszolni tud rájuk. Az informatikát akkor vonják be, amikor a rendszert még választják, nem akkor, amikor a vázlat elkészült.

A rendszerleírás és az adatfolyamok

A DPIA itt szokott túl homályos maradni. A „az adatokat biztonságosan tárolják a felhőben” nem ír le semmit. Ami ide tartozik:

  • Mely adatok, kategóriánként. Nem „ügyféladatok”, hanem név, e-mail-cím, telefonszám, rendelési előzmények, és hogy előfordul-e különleges kategóriájú adat, a szabad szöveges mezőkben is.
  • Hol tárolják. Melyik adatközpontban, melyik országban, és hol vannak a mentések és a naplók. Az utóbbi kettőt gyakran elfelejtik, és néha máshol vannak.
  • Hogyan áramlik. Ábra a forrásokkal, a rendszerrel, más rendszerekkel való integrációival és a címzettekkel. Minden nyíl olyan pont, ahol az adat úton van, és intézkedés kell hozzá.
  • Ki fér hozzá. Mely szerepkörök, hány rendszergazda, van-e a szállítónak támogatási hozzáférése, és ezt hogyan rögzítik.
  • Mennyi ideig. A megőrzési idő kategóriánként, és hogyan működik valójában a törlés: tényleg törlődik-e a rekord, vagy csak el van rejtve, és mi történik a mentésekben.

Az adatfolyam-ábra a leghasznosabb dolog, amit az informatika átadhat. Megmutatja, ami szövegben elvész, és ez az a dokumentum, amelyre szükség lesz, ha valaha adatvédelmi incidens történik.

Kockázathoz kötött műszaki intézkedések

A kockázatokkal össze nem kötött intézkedéslista leltár, nem DPIA. Minden intézkedést kössenek ahhoz a kockázathoz, amelyet csökkent, és legyenek pontosak abban, mi van ténylegesen bevezetve:

  • Hozzáférés: többfaktoros hitelesítés, a szükséges minimális jogosultságú szerepkörök, és a hozzáférések rögzített időközönkénti felülvizsgálata.
  • Titkosítás: átvitel közben és tárolva, és hogy ki birtokolja a kulcsokat. Felhőszolgáltatásnál ez a különbség a „titkosított” és a „olyan kulccsal titkosított, amellyel a szállító is rendelkezik” között.
  • Naplózás: ki melyik adatot nézte meg vagy módosította, meddig őrzik a naplókat, és ki nézi át őket. A naplók, amelyeket senki nem olvas, archívum, nem ellenőrzés.
  • Mentés és helyreállítás: milyen gyakran, hol, mennyi ideig, és mikor sikerült utoljára egy visszaállítási teszt.
  • Adattakarékosság magában a rendszerben: a nem szükséges mezők kikapcsolása, az adatok álnevesítése teszt- és jelentéskészítő környezetben, és automatikus törlés a megőrzési idő végén.

Ami az intézkedések után marad, az a maradék kockázat. Ha ez magas marad, az adatkezelőnek az adatkezelés megkezdése előtt konzultálnia kell a felügyeleti hatósággal. Ezt nem az informatika dönti el; az informatika azt biztosítja, hogy az intézkedések megfeleljenek annak, ami valóban fut.

Mit kérdezzenek a rendszer szállítójától

Harmadik féltől származó új rendszernél a műszaki válaszok fele a szállítótól jön. Adatfeldolgozóként köteles segíteni Önöket a DPIA-ban, és ennek az adatfeldolgozói szerződésben is szerepelnie kell. Legalább ezt kérdezzék meg:

  • mely országokban vannak az adatok, a mentések és a támogatási csapatok, és történik-e adattovábbítás az Európai Gazdasági Térségen kívülre;
  • kik az alfeldolgozók, és hogyan értesítik Önöket egy újról;
  • milyen tanúsítványokkal rendelkezik, és ezek a szolgáltatás mely részét fedik, mert egy ISO/IEC 27001 tanúsítvány nem terjed ki automatikusan a megvásárolt termékre;
  • mit naplóznak, láthatják-e maguk ezeket a naplókat, és meddig léteznek;
  • hogyan törlik az adatot a szerződés végén, és hogyan kapják vissza előtte használható formátumban.

Az a szállító, amely szabványos melléklettel válaszol, önmagában nem gyanús. Az a szállító, amelyik három hét után sem válaszol, elárul valamit arról, hogyan fognak menni a dolgok, ha valami elromlik.

Mikor kezdjék, és a szokásos hibák

A DPIA-t az adatkezelés megkezdése előtt be kell fejezni, és a gyakorlatban ez a szerződés előtt jelent. Utána a fő döntések megszülettek, és minden intézkedés módosítási kérelem lesz. A működő sorrend:

  • A kiválasztás során: megvizsgálni, kell-e DPIA, és a szállítói kérdéseket belevenni a kiírásba.
  • A szerződés előtt: a leírás, az adatfolyamok és az intézkedések vázlata, hogy az eredmény még befolyásolhassa a választást.
  • Az éles indulás előtt: az intézkedések ellenőrzése úgy, ahogy be vannak állítva, nem úgy, ahogy ígérték.
  • Utána: felülvizsgálat, ha egy változás módosítja a kockázatokat: új integráció, új szállító, új adat.

Három hiba tér vissza folyton: a DPIA megírása, amikor a rendszer már fut, így az jelentés lesz, nem döntési dokumentum; az informatikai kérdések feltevése a legvégén, így feltételezésekkel töltik ki; és a dokumentum soha nem módosítása, miközben a rendszer tovább nő.

Hol ér véget a mi munkánk

Amit végzünk. Az általunk szállított, beállított vagy üzemeltetett rendszerekhez a DPIA műszaki részét adjuk: a rendszerleírást, az adatfolyam-ábrát, a tárolási helyeket, a hozzáférési jogokat, a ténylegesen beállított megőrzési időket és a biztonsági intézkedéseket. Válaszolunk az adatkezelő és adatvédelmi tisztviselője kérdéseire, és módosítjuk az intézkedéseket, ha a DPIA ezt kívánja. Az ISO/IEC 27001 szerint dolgozunk; ez azt írja le, hogyan dolgozunk, nem ítélet az Önök adatkezeléséről.

Amit nem végzünk. Nem vagyunk jogászok és nem vagyunk adatvédelmi tisztviselők. A DPIA az adatkezelőé: nem hagyjuk jóvá, nem döntjük el, hogy kötelező-e, nem értékeljük a jogalapot, a szükségességet vagy az arányosságot, és nem konzultálunk a felügyeleti hatósággal. Nem írunk alá DPIA-t az ügyfél nevében. Ez a megítélés az Önök szervezetére, adatvédelmi tisztviselőjükre vagy egy adatvédelmi jogászra tartozik.

Gyakori kérdések

Kérdések, amelyeket gyakran kapunk

Az az öt kérdés, amely a leggyakrabban előkerül.

Mi az a DPIA?

Az adatvédelmi hatásvizsgálat előzetes értékelés arról, hogy egy adatkezelés milyen kockázatot jelent az érintettekre, és milyen intézkedésekkel csökkenthető. A GDPR a valószínűleg magas kockázatú adatkezelésekhez írja elő. Leírja az adatkezelést, vizsgálja a szükségességet és az arányosságot, és bemutatja a kockázatokat és az intézkedéseket.

Mikor kötelező a DPIA?

Ha az adatkezelés valószínűleg magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. Ha az adatkezelés a kilenc európai szempont közül kettőt vagy többet teljesít, például érzékeny adatot, nagy léptéket, rendszeres megfigyelést vagy innovatív technológiát, általában DPIA kell. A NAIH is közzétesz egy listát azokról az adatkezelésekről, amelyeknél mindig szükséges.

Van DPIA-minta, amelyet használhatok?

Igen, a felügyeleti hatóságok és sok szakmai szervezet kínál sablont. A minta a szerkezetben és a sorrendben segít, de a minőség a műszaki válaszokon múlik: kategóriánkénti adatok, adatfolyamok, tárolási helyek, hozzáférés és megőrzés. Ezeknek az informatikától és a szállítótól kell jönniük, és elég korán ahhoz, hogy befolyásolják a rendszer megválasztását.

Ki felelős a DPIA elvégzéséért?

Az adatkezelő, vagyis az a szervezet, amely az adatkezelés céljáról és módjáról dönt. Ha van adatvédelmi tisztviselő, ki kell kérni a tanácsát. Az informatika és a szállító adja a műszaki bemenetet, de a megítélés és a jóváhagyás az adatkezelőnél marad.

Megírják vagy jóváhagyják a mi DPIA-nkat?

Nem. Nem vagyunk jogászok vagy adatvédelmi tisztviselők, és a DPIA az adatkezelőé. Az általunk szállított vagy üzemeltetett rendszerekhez a műszaki leírást, az adatfolyamokat és az intézkedéseket adjuk, és módosítjuk az intézkedéseket, ha a DPIA ezt kívánja. Hogy kell-e DPIA, és elfogadható-e a maradék kockázat, azt az Önök szervezete és adatvédelmi tanácsadója dönti el.

Kapcsolódó szolgáltatások

További olvasnivaló

Ahol ez a téma kapcsolódik más témákhoz.

Új rendszer jön? Mi adjuk a műszaki részt

Írják meg, melyik rendszert vezetik be. Leírjuk az adatfolyamokat, a tárolást és az intézkedéseket úgy, ahogy valójában be lesznek állítva, hogy az adatvédelmi tisztviselőjük tényekről ítélhessen, ne feltételezésekről.

Gyakorlatias IT-tudás az Ön postaládájában

Új útmutatók az üzemeltetésről, a biztonságról és a munkaállomásokról, azok írják, akik a munkát végzik. Semmi üzletieskedés, és egyetlen kattintással leiratkozhat.

Az Ön címét csak a hírlevélhez használjuk. Részletek: adatkezelési tájékoztatónk.

Ajánlat Hívás