
BIA, vagyis üzleti hatáselemzés: mely rendszereknek kell elsőként visszajönniük
A BIA, azaz az üzleti hatáselemzés egyetlen kérdésre felel, még mielőtt bármi baj történne: ha ez a folyamat leáll, mennyi idő után fáj, és mely rendszereknek kell ehhez elsőként újra működniük? Ez az üzletmenet-folytonossági terv előtti lépés. Nélküle minden helyreállítási sorrend találgatás, és többnyire az IT-csapat találgatása, nem a vezetőségé.
A BIA a folyamatokkal kezdődik, nem a rendszerekkel. Csak ha tudja, mi nélkül nem működhet a vállalkozás, akkor tudja, melyik IT-nek kell elsőként visszajönnie.
A hatás az idővel változik: egy óra kiesés gyakran elviselhető, három nap már nem. Az a pont, ahol elfogadhatatlanná válik, adja a helyreállítási időt.
A függőségek listája a leghasznosabb rész. Itt derülnek ki azok a rendszerek, amelyeket egyetlen folyamat sem nevez meg, mégis ezeknek kell először működniük.
Mi a BIA, és mi nem az
A BIA (üzleti hatáselemzés) folyamatonként megállapítja, mi történik, ha az adott folyamat egy ideig nem futhat, és ez mennyi ideig lehet elfogadható. Az eredmény a folyamatok rangsora, mindegyikhez egy megengedett helyreállítási idő és megengedett adatvesztés, valamint azoknak a rendszereknek és szereplőknek a listája, amelyektől a folyamat függ.
Nem kockázatelemzés. A kockázatelemzés azt kérdezi, mekkora a tűz, a kiesés vagy a zsarolóvírus valószínűsége. A BIA nem azt kérdezi, miért romlik el valami, csak azt, mibe kerül, ha elromlik. Ettől hasznos: akár támadás, akár félresikerült frissítés miatt áll a szerver, az a kérdés, hogy mi jöjjön vissza először, ugyanaz marad.
És még nem is a terv. A folyamatossági terv azt írja le, ki mit csinál, amikor eljön az idő. A BIA adja hozzá a számokat és a sorrendet. Ha a tervet elemzés nélkül írják meg, a helyreállítási időket érzésre töltik ki.
A folyamatokkal kezdje, ne a szerverlistával
Kézenfekvő a rendszerlistával indulni, mert az IT-nek van ilyen. Ne tegye. A rendszerlista azt mutatja meg, mi létezik, nem azt, mi számít. Kérdezzen rá, mit kell a vállalkozásnak naponta, hetente és havonta tudnia megcsinálni.
- Tartsa rövidnek és konkrétnak a listát. Rendelésfelvétel, szállítás, számlázás, bérszámfejtés, az ügyfélszolgálat elérhetősége, a termelés fenntartása. A legtöbb kkv-nál tíz-húsz folyamat elég.
- Minden folyamatnak legyen gazdája. Valaki az üzletből, aki tudja, hogyan folyik a munka, nem az IT-ból. Ő válaszol a következő lépés kérdéseire.
- Gondoljon a csúcsidőszakokra. A bérszámfejtés havonta egyszer fut, az évzárás évente egyszer. Ami egy átlagos keddi napon várhat, az bérnapon nem várhat.
A beszélgetéseket folyamatonként tartsa meg, a gazdával és egy IT-s kollégával egy asztalnál. Az e-mailben kiküldött kérdőívre minden válasz „kritikus” lesz, és akkor nincs rangsor.
A hatás az idő függvényében: mikor válik elfogadhatatlanná
Minden folyamatnál nem az a kérdés, hogy a kiesés kárt okoz-e, hanem hogy mikortól. Ezért vegyen fel egymás mellé fix időablakokat, például az első óra, az első munkanap, három nap és egy hét, és kérdezze meg, mi történik mindegyikben.
- Pénz: elmaradó bevétel, kötbér, a kézi munka többletköltsége.
- Ügyfelek és vállalások: elmaradó szállítások, lejáró szerződéses határidők.
- Jog és hatóságok: bejelentési kötelezettségek, benyújtási határidők, megőrzési előírások.
- Emberek és biztonság: az egészségügyben vagy a gyártásban ez mindent felülírhat.
- Hírnév: amit az ügyfelek látnak, és ami a külvilágba kijut.
Egyszerű skálát használjon (alacsony, érezhető, súlyos, elfogadhatatlan), pontos számok helyett. Az a pont, ahol egy folyamat „elfogadhatatlanná” válik, a megengedhető legnagyobb kiesési idő. A megállapodott helyreállítási idő jóval ez előtt van, mert maga a helyreállítás is időbe telik. Azt is kérdezze meg, mennyi munka veszhet el: egy délelőtt rendelései újra bevihetők-e, vagy semmi sem veszhet el.
A folyamattól a rendszerig: a függőségek
Itt kezdődik az IT-rész, és itt van a legtöbb érték. Minden folyamatnál jegyezze fel rétegenként, min fut:
- Alkalmazások: az ERP, a pénzügyi program, a webshop, a beosztáskezelő szoftver.
- Amire ezeknek az alkalmazásoknak szükségük van: adatbázis, szerver vagy felhőkörnyezet, kapcsolat egy másik programmal.
- Az alap: hálózat és internet, bejelentkezés és MFA, DNS, maga a mentés.
- Külső felek: a SaaS-szolgáltató, a tárhelyszolgáltató, a bank az utalási fájlokhoz, a fuvarozó saját portállal.
- Emberek és eszközök: az az egy kolléga, aki tudja, hogyan működik az integráció, a címkenyomtató a raktárban.
Rajzolja le. Egyetlen lapon az ábra megmutatja, amit a táblázat elrejt: azt a rendszert, amelytől öt folyamat függ egyszerre, és azt az egy pontot, amely mindent leállíthat. Gyakran ez nem a mindenki által ismert szerver, hanem az a fiók, amellyel mindenhová be lehet jelentkezni, vagy a székhely egyetlen internetvonala.
Mely rendszereknek kell elsőként visszajönniük
A helyreállítási sorrend az elemzésből következik, és szinte sosem azonos a folyamatok rangsorával. Két szabály dönt.
Az alap az első, még ha egyetlen folyamat sem nevezi meg. A hálózat, az azonosítás és hozzáférés, valamint egy tiszta mentés, amelyből vissza lehet állítani, van legfelül, mert e három nélkül semmi más nem jön vissza. Az az elemzés, amely csak alkalmazásokat rangsorol, kihagyja ezeket, és a helyreállítás közben derül ki, hogy az ERP kész, de senki sem tud bejelentkezni.
Egy rendszer örökli minden rá támaszkodó folyamat legszigorúbb követelményét. Ha a számlázás ugyanazon a programon fut, mint a bérutalások fájljai, akkor az a program a bérszámfejtés helyreállítási idejét kapja. Utána a rendszereket néhány helyreállítási szintbe csoportosítsa egy hosszú lista helyett: mi legyen vissza órákon belül, egy napon belül, egy héten belül. Hogyan lehet szintenként jól megállapítani a helyreállítási időt, azt az RTO és RPO oldalunk írja le.
A rés aközött, amit az üzlet kér, és amit az IT tud
Szinte minden első BIA feltár egy rést. Az üzlet néhány órás helyreállítási időt kér az ERP-re, a jelenlegi mentésből viszont egy-két nap alatt áll vissza, ha minden jól megy. Ez a rés nem az elemzés kudarca, éppen ezért végzi el az ember.
Minden résnél vesse össze két dolgot: mit ér el ténylegesen a mostani felépítés (visszaállítási teszttel mérve, nem becsülve), és mi kellene a kért idő eléréséhez. Ez lehet gyakoribb mentés, második telephely, polcon tartott tartalék hardver, vagy olyan kézi tartalékmegoldás, amellyel a folyamat néhány napig a rendszer nélkül is mehet.
Hogy mi lesz a réssel, azt a vezetőség dönti el. A rövidebb helyreállítási idő pénzbe és szervezési munkába kerül, a hosszabb kockázatba. Ez az üzleti mérlegelés. Az IT megmondja, mit igényel az egyes lehetőség, a vezetőség megmondja, melyiket választja, és a döntést leírják, azokat a réseket is, amelyek szándékosan megmaradnak.
Hogyan marad naprakész az elemzés
A BIA gyorsabban elavul, mint gondolná: új program, felhőbe költöző folyamat, újabb iroda. Ezért állapodjanak meg, mikor vizsgálják felül. Évente egyszer ésszerű minimum, emellett a folyamatok, alkalmazások vagy szállítók minden jelentős változásakor.
- Legyen rövid. Egy ötvenoldalas elemzést senki sem frissít. Egy folyamatonkénti táblázatot és egy függőségi ábrát igen.
- Kapcsolja a teszteléshez. Egy visszaállítási teszt vagy forgatókönyv-gyakorlat megmutatja, hogy a sorrend megállja-e a helyét. Ami ott elromlik, visszakerül az elemzésbe.
- Hagyja, hogy tápláljon a tervet. A rangsor, a helyreállítási idők és a függőségek közvetlenül bekerülnek a folyamatossági tervbe és az informatikai helyreállítási tervbe. Két, eltérő számokat tartalmazó dokumentum rosszabb, mint egy régi számokkal.
Ha a szervezetre vonatkozik a NIS2-irányelv, az üzletmenet-folytonosság azon intézkedések közé tartozik, amelyeket igazolni kell, és a naprakész BIA ennek alátámasztása, nem többletpapírmunka. Az üzletmenet-folytonosság irányításának nemzetközi szabványa az ISO 22301, a hatáselemzéshez az ISO/TS 22317 nyújt útmutatást.
Hol ér véget a mi munkánk
Amit csinálunk. A BIA informatikai részét végezzük: feltérképezzük a függőségeket az alkalmazástól az internetvonalig, megmérjük, mekkora helyreállítási időt ér el ténylegesen a jelenlegi mentés és felépítés, kialakítjuk a helyreállítási szinteket, és megmondjuk, mi kell egy rés bezárásához. Az ISO 9001 és az ISO/IEC 27001 szerint tanúsítottak vagyunk, és ez azt írja le, hogyan dolgozunk.
Amit nem csinálunk. Nem mi döntjük el, mekkora hatás elfogadható az Önök vállalkozásánál, és mekkora helyreállítási időt vállalnak: ez a vezetőség dolga a folyamatgazdákkal együtt. Nem számolunk pénzügyi veszteséget a könyvelésnek vagy a biztosítónak, nem vagyunk biztosító, és senkit nem tanúsítunk ISO 22301 vagy NIS2 szerint: ez akkreditált szervezet vagy a hatóság dolga.
Kérdések, amelyeket gyakran kapunk
Az öt leggyakoribb.
Mi a BIA, azaz az üzleti hatáselemzés?
A BIA (üzleti hatáselemzés) minden üzleti folyamatnál megállapítja, mi történik, ha az egy ideig nem futhat, és ez mennyi ideig lehet elfogadható. Az eredmény a folyamatok rangsora, mindegyikhez megengedett helyreállítási idő és adatvesztés, valamint azoknak a rendszereknek és külső feleknek a listája, amelyekre támaszkodnak. Ez az üzletmenet-folytonossági terv előtti lépés.
Mi a különbség a BIA és a kockázatelemzés között?
A kockázatelemzés azt vizsgálja, mennyire valószínű egy fenyegetés, például tűz, kiesés vagy zsarolóvírus. A BIA csak a kiesés következményeit nézi, bármi legyen is az ok. Mindkettő kell: a kockázatelemzés azt alakítja, mit próbál megelőzni, a BIA azt, hogy mi jöjjön vissza először, ha mégis megtörténik.
Ki végezze a BIA-t?
A hatásra és a helyreállítási időre vonatkozó kérdésekre az üzleti folyamatgazdák válaszolnak, mert ők tudják, mibe kerül a kiesés. Az IT feltérképezi a függőségeket, és megmondja, mi érhető el műszakilag. A helyreállítási időkről és a megmaradó résekről a vezetőség dönt.
Milyen gyakran kell felülvizsgálni a BIA-t?
Legalább évente egyszer, és minden jelentős változás után is: új program, felhőbe költöző folyamat, új iroda vagy szállító. Kapcsolja a felülvizsgálatot egy visszaállítási teszthez vagy forgatókönyv-gyakorlathoz, mert ott derül ki, hogy a sorrend még állja-e a helyét.
Elvégzik helyettünk a BIA-t?
Az informatikai részét igen: feltérképezzük a függőségeket, megmérjük, mekkora helyreállítási időt ér el a mostani felépítés, és megmondjuk, mi kell egy rés bezárásához. Hogy mekkora hatás elfogadható, és milyen helyreállítási időt vállalnak, azt a vezetőség dönti el a folyamatgazdákkal. Nem tanúsítunk ISO 22301 vagy NIS2 szerint, és nem vagyunk biztosító.
További olvasnivaló
Amit az elemzés megalapoz.
Térképezzük fel egyszer a függőségeket?
Nevezze meg a három folyamatot, amely nélkül a legkevésbé tud meglenni. Megmutatjuk, min futnak, mit ér el ténylegesen a mostani helyreállítás, és hol a rés. Hogy milyen helyreállítási időt választ, az az Ön döntése.
Gyakorlatias IT-tudás az Ön postaládájában
Új útmutatók az üzemeltetésről, a biztonságról és a munkaállomásokról, azok írják, akik a munkát végzik. Semmi üzletieskedés, és egyetlen kattintással leiratkozhat.