
BCP terv sablon: mit kell papírra tenni
A BCP terv, vagyis az üzletmenet-folytonossági terv nem műszaki dokumentum. Az informatikai helyreállítási terv azt írja le, hogyan áll vissza a rendszer; a BCP terv azt, hogyan működik tovább a szervezet addig, ki hozza meg a döntést, és ki kit tájékoztat. Az alábbiakban kitölthető sablon következik, és az az egy hely, ahol a terv leggyakrabban elbukik: azon a szerveren van, amelyik éppen leállt.
Az informatikai helyreállítási terv azt mondja meg, hogyan áll vissza a rendszer. A BCP terv azt, hogy ki dönt, hogyan folyik tovább a munka közben, és kit kell tájékoztatni.
A helyreállítási sorrend az üzletből következik: meddig állhat le egy folyamat, és mennyi munka veszhet el. Ez vezetőségi döntés, nem az adminisztrátor beállítása.
A leggyakoribb hiba a legegyszerűbb: a terv azon a fájlmegosztáson van, amelyik leáll. Két helyen őrzött nyomtatott példány és egy a krízisstáb telefonjain működik.
A BCP terv sablon, szakaszról szakaszra
A BCP terv leírja, hogyan működik tovább a szervezet, ha valami alapvető kiesik. Az informatikai kiesés egy a forgatókönyvek közül, a gyakorlatban a leggyakoribb. A műszaki rész, vagyis hogy melyik szerver melyik másolatból áll vissza, külön informatikai helyreállítási tervbe tartozik. Ez a dokumentum adja meg annak a keretét.
A sablon ebben a sorrendben:
- Mikor érvényes a terv, és ki léptetheti életbe.
- A krízisstáb: szerepek, nevek, helyettesek.
- A kapcsolattartó lista, a saját rendszereinken kívül tárolva.
- A folyamatok fontossági sorrendben, mindegyikhez, meddig állhat le.
- A tartalék eljárás folyamatonként: hogyan folyik tovább a munka a rendszerek nélkül.
- Kommunikáció a munkatársak, ügyfelek, beszállítók és hatóságok felé.
- Hogyan térünk vissza a normál működéshez, és ki dönt erről.
- Felelős, az aktuális verzió dátuma és az utolsó teszt dátuma.
Ez néhány oldalon elfér. Ami hosszabb, az mellékletbe kerül, mert egy leállás kellős közepén senki nem olvas húsz oldalt.
Mikor érvényes a terv, és ki dönt
A terv első sora a legfontosabb: mikor nyitjuk meg? Tíz perc leállás nem krízis, egy nap az, és valahol a kettő között valakinek ki kell mondania, hogy ez az. Írjuk le az indítóokot (például: a fő rendszer tovább nem elérhető, mint amit a folyamat elvisel, vagy támadás gyanúja), és hogy ki hirdetheti ki.
Aztán a krízisstáb, szerepekként, nem csak nevekként. Valaki, aki dönt, valaki, aki a műszaki munkát koordinálja, valaki, aki kommunikál, és valaki, aki naplózza, mit mikor döntöttek. Kisebb szervezetben ez két-három ember több sapkával, ami rendben van, amíg minden szerepnek van helyettese. Az emberek szabadságon vannak, általában abban a héten, amikor baj van.
Azt is írjuk le, mit tehet valaki kérdezés nélkül. Lekapcsolhatja-e az IT-koordinátor az internetvonalat? Bevonhat-e szerződésen kívüli beszállítót? Aki előbb a vezérigazgatóval akar egyeztetni, egy olyan hívásra vár, amelyet talán nem vesznek fel.
Kapcsolattartó lista, amely működik
A címjegyzékünk az e-mailünkben van, az e-mailünk pedig abban a rendszerben, amelyik éppen leállt. Ezért a kapcsolattartó lista a tervbe tartozik, a terv pedig a környezeten kívülre.
- Saját emberek: a krízisstáb és a helyettesek, személyes számmal, mert a munkahelyi telefon ugyanattól a környezettől függhet.
- Beszállítók: az IT-partner, az internetszolgáltató, a telefonszolgáltató és a fő alkalmazások gyártói, szerződésszámmal és a munkaidőn kívül felvett számmal.
- Az IT-n túl: a biztosító, ha van kiberbiztosítás, a bérbeadó és aki jogi tanácsot ad.
- Hatóságok: hová jelentjük az adatvédelmi incidenst, és ha a NIS2 irányelv hatálya alá tartozunk, hová jelentjük a biztonsági eseményt.
Minden bejegyzés mellé írjuk az utolsó ellenőrzés dátumát. A korábbi beszállító számát tartalmazó lista rosszabb az üresnél, mert időt visz el.
Melyik folyamat az első, és meddig várhat
A terv nem rendszereket rangsorol, hanem folyamatokat: rendelések felvétele, számlázás, bérszámfejtés, az ügyfélszolgálat elérhetősége. Mindegyikhez két kérdést teszünk fel.
- Meddig állhat le, mielőtt igazán fájna? Ez az elfogadott helyreállítási idő, az RTO (recovery time objective).
- Mennyi munka veszhet el? Egy délelőttnyi újra felvitt rendelés, vagy semmi? Ez az elfogadott adatvesztés, az RPO (recovery point objective).
Ezekre a vezetőség válaszol, nem az adminisztrátor. Mérlegelés arról, mibe kerül a leállás, és mibe kerül lerövidíteni, és ez üzleti döntés. Ne írjunk be tetszetős számot; azt írjuk be, amit ténylegesen el tudunk viselni, az IT pedig számolja ki, mi kell hozzá.
A helyreállítási sorrend ebből a listából következik. Írjuk mellé az indokot: a sorrend változni fog, és az indokból újra le lehet vezetni, nem kell újra kitalálni. Figyeljünk az egymásra támaszkodó folyamatokra. A számlázás várhatónak tűnik, amíg észre nem vesszük, hogy a könyvelőprogram állítja elő a bérutalási fájlokat is.
A munka folytatása, amíg az IT visszaáll
A nyolc órás helyreállítási idő csak akkor elfogadható, ha nyolc órát át tudunk hidalni. Ezért minden fontos folyamathoz tartalék eljárás kell a tervben: hogyan folyik tovább a munka a rendszer nélkül?
- Papíron. Kinyomtatott megrendelőlap, a tegnapi nyitott időpontok listája, az árlista másolata. Régimódi, és működik.
- Máshol. Dolgozhatnak-e otthonról, ha az iroda nem elérhető, és milyen eszközön? Van-e második telephely, és kinél a kulcs?
- Tartalék eszközön. Ha a laptopok megfertőződtek vagy titkosítva vannak, honnan jönnek a cserék, és mennyi idő, míg használhatók?
- Elérhetőség. Átirányítható a főszám mobilra? Ki tudja, hogyan, és le van írva?
Azt is írjuk le, hogyan kerül vissza a tartalék időszak munkája a rendszerekbe. A papíron felvett rendeléseket be kell vezetni, és megállapodás nélkül mindig elvész egy halom.
Mit mondunk, kinek, és milyen csatornán
Leállás alatt mindenki egyszerre akarja tudni, mi történik, és ha senki nem mondja meg, a történet magától megíródik. A terv rögzíti, ki kommunikál és milyen csatornán, és ez a csatorna nem a saját e-mailünk.
- Munkatársak: a saját környezetünkön kívül működő üzenetküldő csoport vagy SMS-lista, megállapodással arról, ki írhat bele.
- Ügyfelek: néhány előre megírt üzenet, rövid és az ok találgatása nélkül. Mi történik, mit jelent nekik, mikor hallanak többet.
- Beszállítók és partnerek: különösen ahol a rendszereink az övéikhez kapcsolódnak, mert tudni akarják, lekapcsolódjanak-e.
- Hatóságok: a bejelentendő adatvédelmi incidenst a tudomásszerzéstől számított 72 órán belül jelenteni kell a NAIH-nak. Írjuk le, ki teszi meg a bejelentést, hogy a helyreállítás és a bejelentés ne akadályozza egymást.
Előre állapodjunk meg abban, mit nem mondunk, amíg az ok ismeretlen. A korai „adat nem veszett el” közlést nehéz visszavonni.
Hol bukik el, és hogyan marad naprakész
A terv azon a szerveren van, amelyik leáll. Ez a klasszikus, és olyan szervezeteknél is előfordul, ahol minden más rendben van. Tartsunk nyomtatott példányt két helyen, például az irodában és egy krízisstábtag otthonában, és egy példányt a krízisstáb telefonjain, amely hálózat nélkül is megnyílik.
A tervet az írója számára írták. Belső rövidítések, „magától értetődő” lépések. Olvastassuk el valakivel, aki nem segített írni; amit ő nem ért, azt hajnali háromkor a helyettes sem fogja érteni.
A tervet soha nem próbálták ki. A tabletop gyakorlat, amelyen a krízisstáb csak a tervvel a kezében járja végig a forgatókönyvet, egy délutánt vesz igénybe, és szinte mindig talál hiányt: egy rossz számot, egy döntést, amelyre senkinek nincs jogköre. Évente legalább egyszer csináljuk meg.
A terv elavul. Frissítsük minden gyakorlat után, minden valódi leállás után, beszállítóváltáskor és a krízisstáb változásakor. Egy megnevezett felelős és egy dátum a címlapon; a felelős nélküli terv pontosan olyan gyorsan öregszik, ahogy a szervezet változik.
Hol ér véget a munkánk
Mi írjuk és tartjuk karban az IT-részt: a helyreállítási tervet, a mentést és a feladatátvételt, az általunk ismert beszállítók elérhetőségeit, és részt veszünk a gyakorlatban. Maga a BCP terv a szervezeté marad. Hogy melyik folyamat mennyi ideig állhat le, ki dönthet és mit közlünk az ügyfelekkel, az üzleti döntés, és a vezetőség hozza meg.
Nem vagyunk krízis-kommunikációs ügynökség, ügyvéd vagy biztosító sem. Hogy egy incidensre vonatkozik-e a kötvény vagy bejelentendő-e, azt az ítéli meg, aki ezért felel. Ha pedig a tervet tanúsíttatni szeretnénk, például az ISO 22301 szerint, azt tanúsító szervezet végzi; mi senkit nem tanúsítunk.
Kérdések, amelyeket gyakran kapunk
Az a néhány kérdés, amely a leggyakrabban felmerül, amikor a terv az asztalon van.
Mi a különbség a BCP terv és a disaster recovery terv között?
A BCP terv azt írja le, hogyan működik tovább a szervezet, ha valami kiesik: ki dönt, hogyan folyik a munka, és kit kell tájékoztatni. A disaster recovery terv a műszaki rész, amely megmondja, hogyan és milyen sorrendben állnak vissza az informatikai rendszerek. A BCP terv adja meg a helyreállítási terv keretét, mert ez rögzíti, meddig állhat le egy-egy folyamat.
Mit tartalmazzon egy BCP terv sablon?
Mikor érvényes a terv és ki léptetheti életbe, a krízisstáb helyettesekkel, a saját rendszereinken kívül tárolt kapcsolattartó lista, a folyamatok fontossági sorrendben az elfogadott helyreállítási idővel és adatvesztéssel, tartalék eljárás folyamatonként, kommunikáció a munkatársak, ügyfelek és hatóságok felé, valamint felelős az utolsó teszt dátumával.
Hol kell tartani a BCP tervet?
Azon a környezeten kívül, amelyik kieshet. A leállt fájlmegosztáson lévő terv abban a pillanatban nem létezik. Két helyen őrzött nyomtatott példány és egy a krízisstáb telefonjain, amely hálózat nélkül is megnyílik, egyaránt működik.
Milyen gyakran kell tesztelni a BCP tervet?
Legalább évente egyszer tabletop gyakorlattal, amelyen a krízisstáb csak a tervvel a kezében járja végig a forgatókönyvet. Ezen felül frissíteni kell minden valódi leállás után, beszállítóváltáskor és a krízisstáb változásakor.
Megírjátok a BCP tervünket?
Az IT-részt igen: a helyreállítási tervet, a mentést és a feladatátvételt, és részt veszünk a gyakorlatban. Maga a folyamatossági terv a szervezeté marad, mert az, hogy egy folyamat meddig állhat le és ki dönthet, üzleti döntés. A szabvány szerinti tanúsítást tanúsító szervezet végzi, nem mi.
További olvasnivaló
A műszaki helyreállítási terv, és ami akkor történik, ha elromlik.
Egyszer végigmegyünk a terven?
Küldje el, ami van, vagy mondja el, hogyan alakulna egy egynapos rendszerkiesés. Átnézzük az IT-részt, és megmondjuk, mely kérdésekre nem ad még választ a terv.
Gyakorlatias IT-tudás az Ön postaládájában
Új útmutatók az üzemeltetésről, a biztonságról és a munkaállomásokról, azok írják, akik a munkát végzik. Semmi üzletieskedés, és egyetlen kattintással leiratkozhat.