
Virtualizáció és hypervisor: mit csinál ez a réteg, és melyik típust válassza
A hypervisor az a szoftver, amely egy fizikai szervert több virtuális gépre oszt fel, mindegyiket saját operációs rendszerrel. A kis- és középvállalkozások szinte minden szerverkörnyezete ezen fut, mégis erről a rétegről gondolkodnak a legkevesebbet. A virtualizáció lényege, a két típus helye és az a négy tervezési kérdés, amely a különbséget adja.
A hypervisor egy fizikai szervert oszt fel virtuális gépekre. Szerverre 1-es típus való, amely közvetlenül a hardveren fut; a 2-es típus laptopra vagy tesztkörnyezetbe.
Hogy mennyi fér egy gazdagépre, inkább a memóriától és a tárolástól függ, mint a processzormagok számától. Egy gazdagép egy hiba: aki nem fogad el leállást, annak második kell.
A hypervisor a környezet legértékesebb célpontja, mert aki kezeli, minden rajta futó gépet kezel. Különítse el a kezelést, és tegye rajta kívülre a mentést.
Mit csinál egy hypervisor
Egy fizikai szervernek processzorai, memóriája, lemezei és hálózati kártyái vannak. A hypervisor átveszi ezeket, és minden virtuális gépnek saját részt ad: virtuális processzorokat, memóriát, virtuális lemezt és hálózati kártyát. A gépen futó operációs rendszer ebből semmit sem vesz észre, és úgy fut, mintha saját szervere lenne.
A legfontosabb következmény: a virtuális gép fájlok gyűjteménye. Másolható, frissítés előtt pillanatképpel rögzíthető, másik gazdagépre mozgatható, és mentésből visszaállítható újratelepítés nélkül. Ezért lett a virtualizáció a szabvány, kis környezetekben is.
A hypervisor azt is szabályozza, ki mikor kerül sorra, és elszigeteli a gépeket: amelyik lefagy vagy megfertőződik, nem jut át csak úgy a többihez.
1-es és 2-es típus: közvetlenül a hardveren vagy programként
Kétféle létezik, és más-más helyre valók.
- 1-es típus, más néven bare metal: közvetlenül a hardveren fut, normál operációs rendszer nélkül. Ez való szerverre: VMware ESXi, Microsoft Hyper-V és a Linuxban lévő KVM, amelyre többek közt a Proxmox VE és a Nutanix AHV épül.
- 2-es típus: program Windowson, macOS-en vagy Linuxon, például Oracle VirtualBox, VMware Workstation vagy Parallels Desktop. Hasznos fejlesztőnek, tesztkörnyezetnek vagy régi alkalmazáshoz laptopon, de éles használatra nem: minden, amit az alatta lévő operációs rendszer csinál (frissítés, újraindítás, víruskereső), minden gépet érint.
A határ a gyakorlatban kissé elmosódik: a Hyper-V-t Windowsban kapcsolják be, a KVM a Linux-kernelben van, tehát programnak látszanak, de 1-es típusként működnek. A választásnál ez nem számít: szerver 1-es típust kap, munkaállomás esetleg 2-est. A virtuális gépekbe való operációs rendszer külön kérdés; lásd a Windows Server vagy Linux írást.
Mit ad a szerver virtualizáció, és mit nem old meg
Amit ad: kevesebb fizikai szerver ugyanahhoz a munkához, alkalmazásonként egy virtuális gép külön szervervásárlás nélkül, új szerver percek alatt sablonból, pillanatkép biztonsági hálóként frissítés előtt, és hardvercsere a szoftver újratelepítése nélkül.
Amit nem old meg:
- A gazdagép kiesése. Tíz szerver egy gépen azt jelenti, hogy egy hibás tápegység tíz szervert állít le. A virtualizáció összegyűjti a kockázatot, ha nem osztja el.
- A mentés. A pillanatkép ugyanazon a tárolón van, mint maga a gép.
- A régi szoftver. Egy elavult operációs rendszer virtuális gépben is elavult. Jobban elszigetelhető, de kockázat marad.
- A licencek. A virtuális gépekben futó szoftvert külön licencelik, és egyes licencek, például a Windows Serveré, a gazdagép fizikai magjai alapján számolnak.
Hány virtuális gép fér egy gazdagépre
Ezt a számítást rontják el a leggyakrabban, mert általában a processzormagoknál kezdődik, holott ritkán az a határ.
- Processzor: több osztható ki, mint amennyi mag van, mert nem minden gép számol egyszerre. De ne adjon egy gépnek több virtuális processzort a szükségesnél: a hypervisornak mindet egyszerre kell ütemeznie, és a túl sok lassít.
- Memória: éles környezetben ne ossza ki többször. Ha elfogy, a hypervisor lemezre tér ki, és a gazdagép minden gépe egyszerre lassul le.
- Tárolás: gyakran ez az első valódi határ. Nem a hely, hanem a lemezek válaszideje, amikor minden gép egyszerre olvas és ír, például éjszakai mentéskor vagy hétfő reggel.
Először mérje meg néhány héten át, mit használnak valójában a meglévő szerverek, a csúcsidőket is beleértve. És hagyjon helyet a növekedésnek és annak a pillanatnak, amikor egy gazdagép karbantartás alatt áll.
Egy gazdagép vagy több
A kérdés nem az, hány szervere van, hanem az, meddig állhat minden, ha a gazdagép kiesik.
- Egy gazdagép jó mentéssel elfogadható kis szervezetnél, amely néhány óra leállást elvisel, és tudja, mennyi ideig tart a visszaállítás. Tesztelje, mert a soha nem mért helyreállítási idő csak becslés.
- Két vagy több gazdagép megosztott tárolással magas rendelkezésre állást tesz lehetővé: ha egy kiesik, a gépek egy másikon indulnak. Frissíteni is lehet egy gazdagépet, miközben a gépek mellette futnak.
- Második gazdagép másik helyen, replikációval a teljes helyiség elvesztése ellen véd. Ez folytonossági és nem szerverkérdés; csak az első két lépés után kezdjen bele.
Több gazdagépnél az egésznek eggyel kevesebb gazdagéppel is futnia kell. Máskülönben a másodikért fizetett, de az értelmét nem kapta meg.
Virtuális gépek vagy konténerek
A konténer könnyebb, mint a virtuális gép: megosztja az operációs rendszer kernelét más konténerekkel, és csak az alkalmazást tartalmazza a szükséges részekkel. Másodpercek alatt indul, és kevés helyet foglal.
A konténerek az erre épített szoftverekhez illenek, általában saját fejlesztésű alkalmazásokhoz vagy modern webszolgáltatásokhoz. A virtuális gépek minden máshoz: teljes Windows szervert váró szabványos szoftverhez, könyvelőprogramhoz, tartományvezérlőhöz, olyan szállítói alkalmazáshoz, amelyet csak egy adott operációs rendszeren támogatnak.
Ritkán kell választani a kettő közül. A legtöbb környezetben a konténerek virtuális gépekben futnak, és a hypervisor marad az alattuk lévő réteg.
A hypervisor kezelése és védelme
Aki a hypervisort kezeli, minden rajta futó gépet kezel: leállíthatja, másolhatja vagy egyszerre titkosíthatja őket. Ezért a zsarolóvírusos támadók egyre gyakrabban ezt a réteget veszik célba. Öt intézkedés, amely számít:
- A kezelés saját hálózatban. A kezelőfelület nem érhető el az irodai hálózatról vagy az internetről, csak egy elkülönített kezelőhelyről.
- Saját kezelői fiókok többfaktoros hitelesítéssel. Nem ugyanazok, mint a virtuális gépek tartományában.
- Frissítés rögzített sorrendben. A gazdagépek is kapnak biztonsági frissítést. Több gazdagépnél először a gépeket mozgatja, majd frissít, és gazdagépenként ismétel.
- Mentés a hypervisoron kívül, legalább egy nem módosítható másolattal; lásd a 3-2-1 szabályt.
- Támogatott verziók. A gyártói frissítés nélküli hypervisor nyitott ajtó az összes szervere alatt. A támogatás végét vegye fel a tervbe.
Hol ér véget a munkánk
Amit csinálunk. Megmérjük, mit használnak a mostani szerverek, megtervezzük a virtualizációs környezetet (hány gazdagép, milyen tároló, milyen kezelői hálózat), szállítjuk a szervereket és switcheket, beállítjuk a hypervisort, virtuális gépekre költöztetjük a meglévő szervereket, és utána üzemeltetjük, a frissítésekkel és a mellette futó mentéssel együtt. Világszerte szállítunk, és minden országban vannak saját helyi mérnökeink.
Amit nem csinálunk. Nem gyártunk hypervisort: a szoftver, a támogatás és a licencfeltételek a gyártótól származnak. Nem ígérünk olyan rendelkezésre állást, amelyet a terv nem bír el; egy gazdagép egy hiba marad, akkor is, ha mi kezeljük. És nem vagyunk villanyszerelő vagy kivitelező: a szerverhelyiség áramkörei és hűtése elektromos szakcég munkája.
Kérdések, amelyeket erről kapunk
Az az öt, amely a legtöbbször előkerül.
Mi az a hypervisor?
Olyan szoftver, amely egy fizikai szervert több virtuális gépre oszt fel, mindegyiket saját operációs rendszerrel. Minden gépnek részt ad a processzorokból, a memóriából, a tárolóból és a hálózatból, és elkülöníti őket egymástól. Mivel a virtuális gép fájlokból áll, másolható, mozgatható és visszaállítható.
Mi a különbség az 1-es és a 2-es típusú hypervisor között?
Az 1-es típus közvetlenül a hardveren fut, és szerverre való, például VMware ESXi, Microsoft Hyper-V és KVM. A 2-es típus program egy normál operációs rendszeren, például VirtualBox vagy Parallels Desktop, és munkaállomásra vagy tesztkörnyezetbe való. Éles használatra 1-es típust válasszon.
Melyik hypervisor a legjobb egy kkv-nak?
Ez kevésbé a terméktől függ, mint attól, ki kezeli és mi van már ott. Főleg Windowst futtató környezetnek gyakran jó a Hyper-V; Linux-tudással a Proxmox erős választás; a VMware a meglévő környezetekben elterjedt. Nézze meg azt is, támogatja-e a mentőszoftvere a hypervisort.
Mi a különbség a virtualizáció és a konténerek között?
A virtuális gép teljes operációs rendszert tartalmaz; a konténer megosztja a kernelt más konténerekkel, és csak az alkalmazást tartalmazza. A konténer könnyebb, és az erre épített szoftverekhez illik. A szabványos szoftverek és a Windows-alkalmazások általában virtuális gépekben futnak, a konténerek pedig gyakran szintén azokban.
A hypervisor licenceit és támogatását is szállítják?
A licenceket meg tudjuk vásárolni Ön helyett, és a szervereket szállítjuk, de a licencfeltételek és a szoftvertámogatás a gyártótól származnak. Ő dönti el azt is, mi változik megújításkor. Mi tervezzük, beállítjuk és üzemeltetjük a környezetet, és bevonjuk a gyártót, ha a hiba a szoftverében van.
További olvasnivaló
Amihez a szerver virtualizáció kapcsolódik.
A fenti márkák, mindegyik a saját oldalán
Mit gyárt a márka, mely sorozatait szállítjuk, és mit teszünk körülötte.
Mérjük meg, mit használnak valójában a szerverei?
Hadd figyeljük néhány hétig a jelenlegi szerverek processzorát, memóriáját és tárolóját. Ebből kiderül, hány gazdagép kell, és elég-e egy.
Gyakorlatias IT-tudás az Ön postaládájában
Új útmutatók az üzemeltetésről, a biztonságról és a munkaállomásokról, azok írják, akik a munkát végzik. Semmi üzletieskedés, és egyetlen kattintással leiratkozhat.