Ajánlatkérés
Sürgős Iparágak Karrier Rólunk Tudástár Kapcsolat
Két kolléga ugyanannál a hosszú asztalsornál, mindketten billentyűzettel és monitorral

Rendszergazda feladatai és IT szerepkörök: ki mit csinál

A megnevezések átfedik egymást, szervezetenként változnak, és önmagukban keveset mondanak arról, mit csinál valaki. Ez kényelmetlen, ha el kell dönteni, kit keres. Ez áll a megszokott nevek mögött.

8 perc olvasás Az ITproposal csapata írta
Rövid válasz

Nincs szabvány. Ugyanaz a megnevezés egy harminc fős szervezetben más munkát takar, mint egy háromezer fősben, és ez nem hanyagság, hanem a méret következménye: minél kisebb a csapat, annál több kalapot visel egy ember.

A leghasznosabb különbségtétel nem a megnevezés, hanem a kérdés, hogy valaki mit tart fenn, és mit épít. Az üzemeltetői szerepkörök azt tartják működésben, ami van, az építők azt hozzák létre, ami még nincs. Ha építőt vesz fel karbantartásra, egy éven belül elveszíti, és fordítva.

Az állás mögötti kérdés szinte soha nem az, hogy „melyik megnevezés”. Az, hogy melyik munka nem készül el, és az heti hány óra. Ez a válasz dönti el, hogy felvesz, szerződtet vagy kiszervez.

Miért változnak a megnevezések

Nincs olyan testület, amely rögzítené ezeket a munkaköri neveket. Azt, hogy mit csinál egy rendszergazda, az a szervezet határozza meg, ahol dolgozik, és ezek óriási mértékben különböznek.

Egy harminc fős szervezetben a rendszergazda egyben a helpdesk, a beszerző, a hálózati rendszergazda és az, aki ismeri a telefonrendszert. Egy háromezer fősben tizenkettőből az egyik, és egy dolgot csinál jól. Ugyanaz a megnevezés, más munka.

Ráadásul a megnevezések a piaccal együtt mozognak. A „cloud engineer” tizenöt éve nem létezett, ma olyan munkát ír le, amely akkor részben a rendszergazdai munka alá tartozott. Ettől megtévesztők a régi álláshirdetések: olyan megnevezést kérnek, amely azóta mást jelent.

Ami megáll, az a kérdés, hogy valaki mit csinál a napján. Ezért az alábbiakban minden szerepkört a munka szerint írunk le, nem aszerint, mi áll a névjegykártyán.

Az üzemeltetői szerepkörök: ami működik

Ez a három azt tartja fenn, ami már megvan. A munka ciklikus, az eredmény az, hogy nem történik semmi, és emiatt alulértékelt, amíg egyszer el nem romlik valami.

  • Rendszergazda. Szerverek, virtuális gépek, operációs rendszerek, frissítések, fiókok és jogok, mentések és a rajtuk lévő felügyelet. Gondoskodik arról, hogy az alap álljon. Kisebb szervezetekben ugyanez az ember végzi a munkaállomásokat és a helpdesket is.
  • Alkalmazásüzemeltető. Egy vagy néhány alkalmazásért felel: az ERP-ért, a betegnyilvántartásért, a tervezőcsomagért. Működésben tartja az alkalmazást, átviszi a változtatásokat, teszteli a szállító új verzióját, és ő a kapcsolattartó azoknak, akik használják.
  • Hálózati rendszergazda. Kapcsolók, tűzfalak, wifi, a telephelyek közötti kapcsolatok és a rajtuk átmenő forgalom. Olyan szerepkör, amely kis szervezetekben beleolvad a rendszergazdai munkába, nagyjából öt telephelytől pedig önálló mesterséggé válik.

Az alkalmazásüzemeltetés körül fut egy különbségtétel, amely sok zavart okoz: műszaki, alkalmazás- és funkcionális üzemeltetés. A műszaki üzemeltetés a gépről szól, amelyen fut, az alkalmazásüzemeltetés magáról az alkalmazásról, a funkcionális üzemeltetés pedig arról, mit vár a szervezet tőle: mely mezők, mely jogok, melyik folyamat. Ez a harmadik gyakran egyáltalán nem IT-feladat, hanem a szervezeti egységé, amely az alkalmazást használja. Ha alkalmazásüzemeltetőt hirdet, miközben funkcionális üzemeltetést ért alatta, rossz jelentkezők érkeznek.

A helpdesk: az első vonal nem az alsó vonal

A helpdesk az a hely, ahol a szervezet találkozik az IT-vel. A munkát gyakran vonalakban írják le, ami addig hasznos, amíg tudja, hogy ez a kérdés fajtájára vonatkozik, nem az emberek szintjére.

  • Első vonal. Felveszi, megoldja, amit azonnal meg lehet oldani, és gondoskodik róla, hogy a többi elég teljes legyen az átadáshoz. Itt van az IT megítélésére gyakorolt hatás legnagyobb része, és ez nem kis felelősség.
  • Második vonal. Átveszi, ami több időt vagy több jogot igényel: a mélyebben elromlott munkahelyet, a furcsán viselkedő alkalmazást.
  • Harmadik vonal. A szakértők, és a gyakorlatban gyakran maga a csomag szállítója.

A gyakori gondolkodási hiba az, hogy az első vonal ugródeszka az igazi munkához. Néha az, de aki jó benne (nyugodt marad, a megfelelő kérdést teszi fel, tudja, mikor kell továbbadni), azt nehezebb pótolni, mint azt, aki szervert tud telepíteni. Azt, hogyan állítjuk be ezeket a vonalakat, az IT helpdesk oldalon ismertetjük.

Az építői szerepkörök: ami még nincs meg

Itt a hangsúly a létrehozáson van, nem a működésben tartáson. Más munka, más ritmus, és általában más fajta ember.

  • Cloud engineer. Felhőszolgáltatónál épít és kezel környezeteket: hálózatokat, gépeket, jogokat és az ezek körüli automatizálást. A határ a rendszergazdai munkával vékonyabb, mint látszik; a különbség leginkább az, hogy a környezetet kézzel vagy kóddal hozzák létre.
  • Adatmérnök. Gondoskodik arról, hogy az adat eljusson a rendszerekből, ahol keletkezik, oda, ahol lehet vele valamit kezdeni: jelentés, elemzés, modell. A csöveket építi, nem a következtetéseket; ez utóbbi az elemző vagy az adattudós munkája, és ezt a kettőt rendszeresen összekeverik.
  • Biztonsági szakember. Gyűjtőnév, amely legalább három munkára bomlik: aki figyeli és kezeli az incidenseket, aki teszteli, hogy feltörhető-e, és aki szabályzatot és igazolásokat állít össze. Nem ugyanazt az embert kérik.

Ezekre a szerepkörökre gyakran karbantartási feladattal együtt vesznek fel valakit, mert a szervezet még nem tudja szétválasztani a munkát. Egy ideig ez jól megy, aztán az építő távozik.

Melyik szerepkörre van valójában szüksége

Mielőtt megnevezést ír az álláshirdetésre, három kérdés általában már megadja a választ.

  • Melyik munka nem készül el? Nem az, hogy „kell valaki”, hanem hogy mely feladatok nem történnek meg jelenleg. Írja le őket. Gyakran kiderül, hogy két különböző szerepkörhöz tartozó dologról van szó.
  • Heti hány óra ez? Húsz óra alatt az állandó felvétel ritkán a legjobb forma, és közelebb jár a szerződtetéshez vagy a kiszervezéshez. Harminc fölött a mérleg átbillen.
  • Ciklikus vagy egyszeri? Az átállás projekt, és vége van, az üzemeltetés állapot, és nincs. Az elsőhöz szerződtet, a másodikhoz felvesz vagy kiszervez.

Ha az első kérdés azt mutatja, hogy többnyire ciklikus karbantartásról van szó, a kiszervezés harmadik lehetőség; hogy ez mit jelent, az IT üzemeltetés oldalon olvasható.

Gyakori kérdések

Kérdések, amelyeket gyakran kapunk

Amelyek a leggyakrabban felmerülnek, amikor ez napirenden van.

Mit csinál pontosan egy rendszergazda?

Azt tartja fenn, ami a munkahelyek alatt van: szerverek és virtuális gépek, a rajtuk lévő operációs rendszer, frissítések, fiókok és jogok, mentések és a felügyelet, amely jelzi, ha valami romlik. Kis szervezetben ugyanaz az ember végzi a helpdesket, a munkaállomásokat és a beszerzést is, nagyban viszont körülhatárolt szerepkör. Ezért két azonos megnevezésű álláshirdetés nagyon különböző embereket kereshet.

Mi a különbség a műszaki, az alkalmazás- és a funkcionális üzemeltetés között?

A műszaki üzemeltetés a gépről és a platformról szól, amelyen az alkalmazás fut. Az alkalmazásüzemeltetés magáról az alkalmazásról: működésben tartja, átviszi a változtatásokat, teszteli az új verziókat. A funkcionális üzemeltetés arról szól, mit vár a szervezet az alkalmazástól (mely mezők, mely jogok, melyik folyamat), és ez a szerepkör gyakran nem az IT-ben van, hanem a használó szervezeti egységben. Ha alkalmazásüzemeltetőt hirdet, miközben funkcionális üzemeltetést ért alatta, olyan jelentkezők érkeznek, akik a rossz dologban jók.

Mit csinál egy adatmérnök?

Gondoskodik arról, hogy az adat eljusson oda, ahol keletkezik, oda, ahol lehet vele valamit kezdeni: jelentés, elemzés, modell. Ez építőmunka: kapcsolatokat létesít, formátumokat alakít át, ellenőrzi a helyességet, és gondoskodik róla, hogy ez minden éjjel megismétlődjön. A különbség az adatelemzőhöz képest az, hogy a mérnök a csöveket építi, az elemző a következtetéseket vonja le. Ezt a kettőt rendszeresen egy álláshirdetésbe teszik, és akkor egyik fél sem érzi otthon magát a másik felében.

Kell saját rendszergazda, vagy kiszervezhető?

Két dologtól függ: hány órányi a munka, és mennyire jellemző az Ön szervezetére. Az általános ciklikus karbantartás (frissítések, felügyelet, mentések, fiókok) jól kiszervezhető, és profitál egy olyan csapatból, amely éjjel is ott van. Az Ön alkalmazásaihoz, szállítóihoz és embereihez kötött munka belülre való. A kombináció, amelyet a leggyakrabban működni látunk, éppen ez: egy saját ember a specifikusra, az általános pedig készenléti renddel kívülre kerül.

Kapcsolódó szolgáltatások

Hol találkozik ez a munkánkkal

A szolgáltatások, amelyekhez ez a téma tartozik.

Még nem biztos benne, melyik szerepkörre van szüksége?

Nevezze meg a munkát, amely nem készül el, és nagyjából hány óra az. Fél óra általában elég ahhoz, hogy kiderüljön, felvegyen, szerződtessen vagy kiszervezzen.

Gyakorlatias IT-tudás az Ön postaládájában

Új útmutatók az üzemeltetésről, a biztonságról és a munkaállomásokról, azok írják, akik a munkát végzik. Semmi üzletieskedés, és egyetlen kattintással leiratkozhat.

Az Ön címét csak a hírlevélhez használjuk. Részletek: adatkezelési tájékoztatónk.

Ajánlat Hívás