Ajánlatkérés
Sürgős Iparágak Karrier Rólunk Tudástár Kapcsolat
Keskeny folyosó szerverszekrények között kábelkötegekkel és narancssárga jelzőfényekkel

Poszt-kvantum kriptográfia: kezdje azzal, hogy tudja, mit titkosít

Senki sem tudja, mikor törheti fel egy kvantumszámítógép a mai titkosítást, és a legtöbb szervezet számára nem is ez a kérdés. A kérdés az, hogy az IT-ben hol van aszimmetrikus kriptográfia, ki tudja kicserélni, és meddig kell titokban maradniuk az adatoknak. A poszt-kvantum kriptográfia tehát nem matematikával, hanem egy listával kezdődik.

6 perc olvasás Az ITproposal csapata írta
Rövid válasz

A kvantumszámítógép főleg az aszimmetrikus kriptográfiát fenyegeti: a kulcscserét és a digitális aláírásokat. A szimmetrikus titkosítás, például az AES-256 használható marad.

Már most téma, mert a titkosított adat ma elmenthető, hogy később fejtsék meg, és mert egy migráció évekig tart.

Az első lépés a tanúsítványok, VPN-ek, kulcsok és eszközök leltára, soronként azzal, ki tudja cserélni. A második: minden új vásárlásnál megkérdezni, hogy a termék követni tudja-e az áttérést.

Miért téma ez már most

Szinte minden biztonságos kapcsolat kétféle kriptográfiát használ. Aszimmetrikusat (RSA, elliptikus görbék) a kulcsok cseréjéhez és az aláírásokhoz, és szimmetrikusat (például AES) magának az adatnak a titkosításához. Egy kellően nagy kvantumszámítógép az elsőt feltörhetné. A második hosszú kulcsokkal használható marad.

Hogy mikor lesz ilyen gép, senki sem tudja. Mégis most kell vele foglalkozni, két okból:

  • Most elmenteni, később megfejteni. Aki ma elfog és eltárol titkosított forgalmat, később megnyithatja. Azoknál az adatoknál, amelyeknek tíz évig vagy tovább titokban kell maradniuk (egészségügyi akták, szerződések, tervek, személyzeti adatok), a kockázat tehát már elkezdődött.
  • A migráció évekig tart. A titkosítás tűzfalakban, VPN-ekben, tanúsítványokban, telefonokban, nyomtatókban és olyan berendezésekben van, amelyeket ma vásárolnak, és tíz év múlva is használnak.

Ami már rögzített

Ez már nem a jövő zenéje. Az amerikai NIST 2024 augusztusában tette közzé az első három szabványt: az ML-KEM-et a kulcscseréhez (FIPS 203), az ML-DSA-t és az SLH-DSA-t a digitális aláírásokhoz (FIPS 204 és 205). Európa egy 2025-ös közös ütemtervvel követi: a tagállamok legkésőbb 2026 végéig megkezdik az áttérést, a legkritikusabb alkalmazásoknak 2030-ra, a többi lehető legnagyobb részének 2035-re kell átállnia.

Egy rész magától is megtörténik már: a nagy böngészők friss változatai és sok webszolgáltatás a TLS-kapcsolat felépítésénél már a klasszikus kulcscserét az ML-KEM-mel kombinálja. Ezt hibrid megoldásnak hívják: ha a kettő közül az egyik gyengének bizonyul, a másik kitart.

A poszt-kvantum kriptográfia leltárral kezdődik

Azt nem lehet kicserélni, amit nem ismernek. Menjenek végig ezeken a helyeken, és soronként jegyezzék fel az algoritmust, a kulcshosszt, a lejárati időt, a gazdát, és hogy frissíthető-e:

  • Tanúsítványok: weboldalak, webáruház, ügyfélportál, belső szerverek, és a belső tanúsítványkiadó, ha van.
  • VPN-ek: telephelyek közti kapcsolatok és távoli hozzáférés. Gyakran itt mennek a legérzékenyebb adatok az interneten.
  • Felügyeleti kulcsok: SSH-kulcsok, API-kulcsok és azok a kulcsok, amelyekkel a mentések titkosítva vannak.
  • E-mail és dokumentumok: titkosított levelezés, digitálisan aláírt dokumentumok, aláírt szoftver.
  • Wi-Fi és hálózati hozzáférés tanúsítványokkal (802.1X).
  • Hardver: HSM-ek, intelligens kártyák, tokenek, és rögzített firmware-ű eszközök, például nyomtatók, kamerák és gyártósori gépek.

A legnehezebb az utolsó oszlop: ki tudja kicserélni? A legtöbb sornál ez nem a saját IT, hanem egy gyártó vagy szoftverszállító. Így a leltár magától kérdések listájává válik a szállítók felé.

Mi legyen az első: meddig kell titokban maradnia?

Nem minden egyformán sürgős. Két kérdés dönti el a sorrendet:

  • Meddig kell bizalmasnak maradniuk az adatoknak? Egy mai weboldali bejelentkezés egy óra múlva értéktelen. Az a VPN, amely naponta aktákat visz két telephely közt, olyan adatot hordoz, amely tíz év múlva is érzékeny. A második az előbbre való.
  • Meddig szolgál a rendszer? Az a tűzfal, HSM vagy gép, amelyet most vásárolnak és tíz évig használnak, képes kell legyen új algoritmusokat kapni. Egy laptop, amelyet négy év múlva cserélnek, az operációs rendszer frissítésével kapja meg őket.

A szakirodalom ökölszabálya: adják össze, meddig kell titokban maradniuk az adatoknak, és meddig tart a migráció. Ha ez az összeg túlnyúlik azon a ponton, amikor a kvantumszámítógép reálissá válik, arra a részre már késésben vannak. Ezt a pontot nem ismerik, ezért az ütemterv évszámaival számoljanak.

Mit kérdezzenek a szállítóiktól

A legtöbb szervezet maga nem cserél algoritmust. Megvásárolja, és ezzel a beszerzés a legfontosabb eszköz. Minden új tűzfal, VPN, HSM, telefóniaplatform vagy üzletkritikus szoftver vásárlásakor tegyék fel ezeket a kérdéseket:

  • Milyen poszt-kvantum algoritmusokat támogat most a termék, és mik vannak az ütemtervben, milyen időszakra?
  • Módosítható firmware- vagy szoftverfrissítéssel, vagy új hardver kell hozzá?
  • Támogat hibrid üzemmódot, hogy a klasszikus és az új algoritmusok egymás mellett futhassanak?
  • Meddig kap frissítéseket? Az átállás utáni frissítés nélküli eszközt akkor ki kell cserélni.

A válaszokat rögzítsék az eszköznél a leltárban. Beszerzésnél vagy szerződéshosszabbításnál pénzt érnek, akkor is, ha a kvantum szó másutt nem szerepel.

A valódi cél: váltani tudni

A legfontosabb, amit most elérhetnek, nem egy kvantumbiztos környezet, hanem egy olyan, amelyben gyorsan lehet algoritmust váltani. Ezt kriptográfiai rugalmasságnak hívják, és kvantumszámítógép nélkül is hasznos: egy gyengének bizonyult algoritmust vagy egy kompromittálódott tanúsítványkiadót így hetek alatt lehet kicserélni, nem évek alatt.

  • Automatizálják a tanúsítványokat. A nyilvános TLS-tanúsítványok maximális érvényessége a CA/Browser Forum döntései szerint fokozatosan csökken. Aki még kézzel újít meg, úgyis automatizálni kényszerül, és az automatizált környezet az algoritmust is könnyebben váltja.
  • A leltár legyen naprakész, az eszköznyilvántartás részeként, ne külön projektként.
  • Saját szoftverben és szkriptekben ne legyen rögzített algoritmus; a konfigurációból jöjjön.

Magáról a kulcsok kezeléséről, arról, hogy ki fér hozzájuk és hogyan cserélik őket, a titkosítás és kulcskezelés cikkünkben olvashatnak.

Hol ér véget a munkánk

Amit vállalunk. Elkészítjük a tanúsítványok, VPN-ek, kulcsok és eszközök leltárát az általunk kezelt környezetben, automatizáljuk a tanúsítványok megújítását, bekapcsoljuk a hibrid és új algoritmusokat, amint a szállító támogatja őket, és az új hardverek szállításakor feltesszük a fenti kérdéseket. ISO/IEC 27001 tanúsítvánnyal rendelkezünk.

Amit nem vállalunk. Nem vagyunk kriptográfusok: nem fejlesztünk és nem értékelünk algoritmusokat, és nem mondjuk meg, mikor jön a kvantumszámítógép. Semmit nem tanúsítunk kvantumbiztosnak. Hogy egy termék támogat-e poszt-kvantum algoritmusokat, azt a gyártó dönti el; mi megkérdezzük és elvégezzük a frissítést, de nem tudjuk hozzáadni egy olyan termékhez, amelyben nincs.

Gyakori kérdések

Gyakori kérdések

A poszt-kvantum kriptográfiáról leggyakrabban feltett kérdések.

Mi a poszt-kvantum kriptográfia?

Olyan titkosítás, amelynek ellen kell állnia egy jövőbeli kvantumszámítógép támadásainak. Főleg új kulcscsere- és digitális aláírási algoritmusokról van szó, például az ML-KEM-ről és az ML-DSA-ról, amelyeket a NIST 2024-ben szabványosított. Hagyományos számítógépeken futnak, és lépésről lépésre váltják az RSA-t és az elliptikus görbéket.

Mikor törheti fel a kvantumszámítógép a titkosítást?

Ezt senki sem tudja, a becslések messze eltérnek. A kormányok ezért tervvel dolgoznak, nem jóslattal: az európai ütemterv szerint a legkritikusabb alkalmazásoknak 2030-ra, a többi lehető legnagyobb részének 2035-re kell átállnia. A hosszú ideig titkos adatoknál ráadásul az is számít, hogy már ma elmenthetők a későbbi megfejtéshez.

Kell már most tennie valamit egy kkv-nak?

Igen, de nem mindent kell kicserélni. Kezdjék egy leltárral arról, hol van aszimmetrikus kriptográfia és ki tudja cserélni, és minden új vásárlásnál kérdezzék meg, kaphat-e a termék új algoritmusokat. Emellett automatizálják a tanúsítványok megújítását; erre kvantumszámítógép nélkül is szükség van.

Biztonságos még az AES a kvantumszámítógépekkel szemben?

A szimmetrikus titkosítást, például az AES-t a kvantumszámítógép sokkal kevésbé fenyegeti, mint az RSA-t vagy az elliptikus görbéket. Hosszú kulcsokkal, például AES-256-tal elegendőnek számít. A gond a körülötte lévő kulcscserében és aláírásokban van.

Kvantumbiztossá tudják tenni az informatikánkat?

Elkészíthetjük a leltárt, automatizálhatjuk a tanúsítványokat, és bekapcsolhatjuk az új algoritmusokat az általunk kezelt rendszerekben, amint a szállító támogatja őket. Semmit nem tanúsítunk kvantumbiztosnak, és kriptográfiát nem fejlesztünk. Hogy egy termék követni tudja-e az áttérést, azt a gyártó dönti el.

Kapcsolódó szolgáltatások

További olvasnivaló

A titkosításhoz és a biztonsághoz kapcsolódó oldalak.

Elkészítjük a kriptográfiai leltárt?

Végigmegyünk a tanúsítványokon, VPN-eken, kulcsokon és eszközökön, és soronként leírjuk, ki tudja cserélni, és mit kell a szállítótól megkérdezni.

Gyakorlatias IT-tudás az Ön postaládájában

Új útmutatók az üzemeltetésről, a biztonságról és a munkaállomásokról, azok írják, akik a munkát végzik. Semmi üzletieskedés, és egyetlen kattintással leiratkozhat.

Az Ön címét csak a hírlevélhez használjuk. Részletek: adatkezelési tájékoztatónk.

Ajánlat Hívás