Ajánlatkérés
Sürgős Iparágak Karrier Rólunk Tudástár Kapcsolat
Keskeny folyosó szerverszekrények között kábelkötegekkel és narancssárga jelzőfényekkel

Digitális szuverenitás: mit jelent valójában

A szó egyre több pályázatban szerepel, és szinte mindenki mást ért rajta. A digitális szuverenitás nem adatközpont kérdése: arról szól, ki rendelkezik az adatok és a rendszerek felett, és el lehet-e menni, ha kell.

9 perc olvasás Az ITproposal csapata írta
Rövid válasz

A szuverenitás rendelkezés: el tudják dönteni, mi történik az adataikkal és rendszereikkel, és ezt változó körülmények között is el tudják dönteni.

Az adatrezidencia nem ugyanaz. Az azt mondja, hol van az adat, azt nem, ki férhet hozzá. Az amerikai jog alá tartozó szolgáltató akkor is oda tartozik, ha a lemez Budapesten áll: a 2018-as CLOUD Act az adat feletti rendelkezéshez kötődik, nem a helyéhez.

Ez nem kapcsoló, hanem skála. Teljes függetlenségre szinte senkinek nincs szüksége, és szinte senki sem tudná megfizetni. Amire szükség van: tudni, hol a függőség, és el tudni menni, ha kell.

Mi a szuverenitás, és mi nem

A szuverenitás lényege a rendelkezés: a jog és a képesség, hogy maguk döntsenek, anélkül hogy más a fejük fölött dönthetne. Szervezeti szinten ez három kérdésre bomlik, és érdemes külön feltenni őket:

  • Ki fér hozzá az adataikhoz? Nemcsak ki jogosult, hanem ki férhet hozzá műszakilag és jogilag, akár az Önök tudta nélkül.
  • Ki dönti el, hogy a technológia működik-e tovább? Nem megújított licenc, megszűnő szolgáltatás, megduplázódó ár: mások döntései, amelyek az Önök működését érintik.
  • El tudnak-e menni? És nem elméletben. Igazolható-e, olyan határidőn belül, amelyet túlél a cég?

Ami nem: önellátás. Mindent saját kézben tartani szinte senkinek sem ésszerű, és nem is ad szuverenitást, csak átteszi a függőséget arra a két emberre, aki érti. A szuverenitás nem a kevesebb kiszervezésről szól, hanem a kiszervezésről úgy, hogy a kijárat látszik.

Miért nem elég egy európai adatközpont

Az amerikai CLOUD Act szerint az amerikai hatóságok kötelezhetik az amerikai joghatóság alá tartozó szolgáltatót az általa birtokolt adatok kiadására, függetlenül attól, melyik országban vannak fizikailag. Egy amerikai anyavállalat európai adatközpontja ezen önmagában nem változtat.

Európai oldalon az Európai Unió Bírósága 2020-ban a Schrems II ügyben érvénytelenítette a Privacy Shieldet, 2023 óta pedig új megfelelőségi határozat van az Egyesült Államokba irányuló adattovábbításra. Ez működővé teszi a továbbítást, de a joghatósági kérdésre nem válaszol.

A nagy szolgáltatóknak ma már vannak európai jogi személlyel, európai személyzettel és a kontinensen maradó üzemeltetéssel kínált változataik. Ezek valóban elmozdítják a rendelkezést, de nem ingyenesek, nem mindenhol érhetők el, és a feltételek szolgáltatónként eltérnek. Mielőtt erre építenének, nézessék meg jogásszal. Mi informatikai cég vagyunk, nem ügyvédi iroda: azt tudjuk megmutatni, hol áll a technológia és mi költöztethető, azt nem, mit szól hozzá egy bíróság. A szuverén változatokról a szuverén felhő oldalon írunk.

A három réteg, ahol a függőség van

  • Az adat. Hol van, ki kezeli a titkosítási kulcsokat, és hol vannak a mentések. Ez a legolcsóbban kezelhető réteg, és általában a legfontosabb.
  • A technológia. Olyasmin fut-e az alkalmazás, ami máshol is fut, vagy olyan szolgáltatáson, amely csak egy helyen létezik? A konténerbe tett adatbázis költözik, az egyetlen szolgáltatónál létező szolgáltatást újra kell építeni.
  • Az üzemeltetés. Ki lép be kezelni, melyik országból, és milyen jog alá tartozik. Ezt a réteget felejtik el a leggyakrabban, és incidensnél ez számít először.

A három nem mozog együtt. Lehet az adat Európában, miközben az üzemeltetés másik kontinensről történik. Aki a szuverenitást egy pipaként kezeli, azt a réteget pipálja ki, amelyik a legkönnyebb volt.

Mit mondanak valójában a szabályok

A GDPR követelményeket támaszt az Európai Gazdasági Térségen kívülre történő továbbításra és az adatfeldolgozókkal kötött megállapodásokra. Nem követel európai szolgáltatót, azt követeli, hogy meg tudják magyarázni, hova megy az adat és milyen jogalapon.

A NIS2 kockázatkezelést kér az ellátási láncban, és a felelősséget kifejezetten a vezetőségre teszi. Ez sem szuverenitási követelmény, de arra kényszerít, hogy leírják, melyik szállító milyen kockázatot hordoz.

A DORA 2025 januárja óta alkalmazandó a pénzügyi szervezetekre, és a legmesszebbre megy: kilépési stratégiát követel a kritikus IKT-szolgáltatókra, és a koncentrációs kockázat mérlegelését.

Az európai adatrendelet (Data Act) 2025 szeptembere óta alkalmazandó, és kötelezi a szolgáltatókat, hogy lehetővé tegyék a váltást. Ezen a területen ez az elmúlt évek leghasznosabb változása.

Mit tehetnek a gyakorlatban

Egy létra, az olcsótól a drágáig. A legtöbb szervezet nem jut tovább az első három foknál, és általában pontosan ennyi is elég.

  • Írják le, hol van minden. Melyik szolgáltatás, melyik szolgáltató, melyik ország, milyen jog, és mi áll le, ha kiesik. Egy délután, és mindenképpen szükség van rá.
  • Vigyék máshová a mentéseket. Másik szolgáltatóhoz, másik joghatóságba, módosíthatatlanul. Ennek van a legnagyobb haszna: véd a szolgáltató kiesése, a zsarolóvírus és a kifizetetlen számla ellen. Lásd a mentés szolgáltatásként oldalt.
  • Kezeljék a saját kulcsaikat, ahol lehet. A saját kulccsal végzett titkosítás korlátozza, mit tud egy szolgáltató kiadni. Tudják, mit vesznek: sok szolgáltatásnál a kulcsnak a szolgáltató memóriájába kell kerülnie, és akkor a védelem eljárási, nem matematikai.
  • Próbálják ki a kijáratot. A soha nem végrehajtott kilépési terv dokumentum. Évente egyszer állítsanak vissza egy környezetet egy másik félnél, és mérjék az időt.
  • Költöztessék, ami költöztethető. Csak itt jönnek szóba a szuverén változatok, az európai szolgáltatók vagy a saját eszközök.

És a fordított kérdés is ide tartozik: mikor nem kell. Ha nem kezelnek különleges személyes adatot, nem tartoznak a NIS2 vagy a DORA alá, és ügyfél sem kéri, az első fok elég, a többi máshol több hasznot hoz. Ezt akkor is kimondjuk, ha ez nekünk munkát jelentene.

Gyakori kérdések

Kérdések, amelyeket gyakran kapunk

Ami a szuverenitás kapcsán a leggyakrabban felmerül.

Mi pontosan a digitális szuverenitás?

Rendelkezés a saját információs rendszerek felett: el tudják dönteni, ki fér hozzá az adatokhoz, működik-e tovább a technológia, és el tudnak-e menni, ha akarnak. Nem be-ki kapcsolható állapot, hanem skála, amelyen rendszerenként választanak helyet.

Európai adatközpontban van az adatunk. Akkor szuverének vagyunk?

Nem automatikusan. Az adatrezidencia azt mondja, hol van az adat, a szuverenitás azt, ki rendelkezik felette. Az amerikai joghatóság alá tartozó szolgáltató európai lemez esetén is oda tartozik. Az európai adatközpont nem értelmetlen, de erre a kérdésre nem válaszol.

El kell hagynunk a Microsoft 365-öt?

Szinte soha, és biztosan nem első lépésként. Az átállás költsége magas, a haszna kicsi, amíg a mentések ugyanannál a szolgáltatónál vannak, és senki sem gyakorolta a visszaállítást. Kezdjék a leltárral és a külső mentéssel.

Mit kér ezzel kapcsolatban a NIS2?

Nem követel európai szolgáltatót és szuverén felhőt. Az ellátási lánc kockázatkezelését követeli: tudniuk kell, mely szállítók kritikusak, milyen kockázatot hordoznak, és mi történik, ha egy kiesik, a felelősség pedig kifejezetten a vezetőségé. Ez ugyanaz a leltár, amellyel ez a cikk kezd.

Kapcsolódó szolgáltatások

Hol helyezkedik el ez nálunk

Azok a szolgáltatások és cikkek, amelyekhez ez a téma tartozik.

Nézzük meg, hol van a függőségük?

Küldje el a fontosabb szolgáltatások és szolgáltatóik listáját. Megmutatjuk, melyik fok elég Önöknek.

Gyakorlatias IT-tudás az Ön postaládájában

Új útmutatók az üzemeltetésről, a biztonságról és a munkaállomásokról, azok írják, akik a munkát végzik. Semmi üzletieskedés, és egyetlen kattintással leiratkozhat.

Az Ön címét csak a hírlevélhez használjuk. Részletek: adatkezelési tájékoztatónk.

Ajánlat Hívás