
Felhőmigráció hat lépésben: a leltártól a régi szerver kikapcsolásáig
A felhőmigráció ritkán a technológián bukik el. Azon csúszik meg, hogy valaki nem vett fel egy alkalmazást, hogy egy licenc a felhőben másként számít, vagy hogy a régi szerver évekig üzemel, mert senki nem meri kikapcsolni. Ez a terv a hat lépést abban a sorrendben adja meg, amelyben a legkevesebbe kerülnek.
Az alkalmazások és függőségeik leltárával kezdjük, nem a szerverekével. Szervert csak akkor mozgathatunk, ha tudjuk, mi támaszkodik rá.
Alkalmazásonként külön döntést hozunk: megtartjuk, változatlanul átvisszük, átalakítjuk, felhőszolgáltatásra cseréljük vagy megszüntetjük. Egyetlen döntés mindenre többnyire rossz.
A felhőmigráció akkor kész, amikor a régi szerver ki van kapcsolva, a licencek megszűntek és a lemezek törölve vannak. Ezt tervezzük lépésként, ne utólagos gondolatként.
1. lépés: leltár a migráció előtt
Szinte minden felhőmigráció első hibája, hogy a szerverekkel kezd. A szerver egy doboz; az számít, mi fut rajta és mi kapcsolódik ahhoz. A listát alkalmazásonként építsük fel, és minden sorra válaszoljunk ezekre:
- Ki használja, és mennyire kritikus? Mennyi ideig lehet meglenni nélküle, és a hónap vagy az év mely pontján egyáltalán nem.
- Mitől függ? Egy másik szerveren lévő adatbázis, közös mappa, az ERP-rendszerrel való integráció, egy mappába mentő szkenner, egy licencszerver.
- Ki a szállító? Támogatja-e a szoftverét a felhőben, és kínál-e saját felhőszolgáltatást, amely kiváltja a csomagot.
- Milyen szerződések tartoznak hozzá? Hardverkarbantartás, licencek, az épületbe vezető vonal. Lejáratuk segít eldönteni, mikor költözzön az alkalmazás.
A függőségek a lista legértékesebb része. Nem csak abból derülnek ki, mi van telepítve, hanem abból is, hogy néhány hétig mérjük, milyen hálózati forgalom fut a rendszerek között, és megkérdezzük az egyes osztályokat, mit nyitnak meg elsőként reggel.
2. lépés: felhőmigrációs stratégia alkalmazásonként
Nem minden menjen ugyanúgy a felhőbe, és nem minden menjen oda egyáltalán. Alkalmazásonként nagyjából öt kimenet van:
- Megszüntetés. Amit senki nem használ, az nem költözik. Minden leltár talál néhányat, és ezek a legolcsóbb migrációk.
- Csere felhőszolgáltatásra. Az e-mailnek, a fájloknak és sok szabványos csomagnak van SaaS változata. Ilyenkor adatot költöztetünk, nem szervert, és az a réteg kikerül a kezelésünkből.
- Változatlan átvitel. A szerver virtuális gépként, változatlanul megy a felhőbe. Gyors, de a kezelést és a furcsaságokat is magunkkal visszük.
- Átalakítás. Egy része felhőszolgáltatásra kerül, például az adatbázis menedzselt adatbázis-platformra. Előre több munka, utána kevesebb kezelés.
- Megtartás. Az a rendszer, amely az épületben lévő gépekkel beszél, vagy amelynek szállítója nem támogatja a felhőt. Ez döntés, nem elmaradt feladat; írjuk le az indokot.
Az alkalmazásonkénti számítást nem csak a havi felhődíj dönti el, hanem az is, mit szüntetünk meg cserébe: hardverkarbantartást, áramot, a kihagyott csereciklust. Hogyan mérjük össze a saját szervereket a felhővel, azt a felhőmigrációról szóló oldalunk tárgyalja.
3. lépés: előbb az alapok, aztán az alkalmazások
Mielőtt egyetlen alkalmazás elköltözik, a környezetnek, amelybe érkezik, készen kell állnia. Ezt a részt hagyják ki a legkönnyebben, mert nem termel látható eredményt.
- Identitás. Egy forrás a fiókokhoz, többfaktoros hitelesítés mindenen, és külön admin fiókok. Ez az első, mert minden későbbi lépés valahová bejelentkezik.
- Hálózat. Hogyan beszélget az iroda és a felhő, amíg mindkettő kell, és mely szolgáltatások lehetnek elérhetők az internetről.
- Mentés és helyreállítás. A felhőben lévő virtuális gépet nem menti automatikusan valahová máshová senki. Rendezzük, mielőtt olyasmi kerül rá, amit nem engedhetünk meg magunknak elveszíteni.
- Költségfigyelés és elnevezés. Költségvetési riasztás, valamint az erőforrások elnevezésének és tulajdonoshoz kötésének rögzített módja. Utólag kideríteni, kié egy futó szerver, többe kerül, mint előre megegyezni.
4. lépés: pilot egy alkalmazással, amelynek szabad megbotlania
Az első migrációhoz válasszunk olyat, amit valóban használnak, de ahol egy napi fennakadás nem katasztrófa: belső eszközt, tesztkörnyezetet, osztályszintű alkalmazást. Az olyasmivel végzett pilot, amit senki nem nyit meg, semmit nem bizonyít; az ERP-rendszerrel végzett pilot pedig már nem pilot.
A pilot alatt három dolgot mérjünk, amelyekre a többinél szükség lesz: mennyi ideig tart valójában az átköltöztetés (a másokra várakozással együtt), hogyan teljesít az alkalmazás, amikor a felhasználók az irodában vannak, a szerver pedig már nem, és mennyibe kerül havonta a becsléshez képest. Ez a három adat teszi őszintévé a következő hullámok tervezését.
5. lépés: hullámokban, visszaúttal
Aztán hullámokban költözünk: az egymástól függő alkalmazások együtt, az önállóak külön. A csoportokat az 1. lépés leltára adja, az időpontot az üzleti naptár. Ne legyen pénzügyi rendszer az évzárási héten, és pénztár a legforgalmasabb hónapban.
- Hullámonként rögzített sorrend: másolás, amíg mindenki dolgozik, a forrás befagyasztása, a különbség szinkronizálása, tesztelés a felhasználókkal, átállás.
- Visszaút kritériummal. Minek kell elromlania a visszagörgetéshez, és ki dönt. A régi környezet addig marad, amíg erre a döntésre már nincs szükség.
- Az adatokat külön kezeljük. Fájloknál és adatbázisoknál az számít, hogy bizonyítani tudjuk: semmi nem veszett el.
6. lépés: a régi szerver tényleges kikapcsolása
Ezt a lépést hagyják ki a leggyakrabban, és amíg kimarad, kétszer fizetünk, és két környezetet kezelünk. Legyen önálló lépés, dátummal:
- Csak olvasható időszak. A régi szerver megegyezett ideig elérhető marad, munka már nem folyik rajta. Utána kikapcsoljuk, akkor is, ha senki nem kéri.
- Szerződések és licencek megszüntetése. Hardverkarbantartás, a magunkkal nem vitt szerverlicencek, a régi környezet mentése. Ellenőrizzük, mely licencek használhatók újra a felhőben; ezt a szállító feltételei döntik el, nem a migráció.
- A lemezek törlése vagy megsemmisítése. Az épületből kikerülő szerver adat nélkül távozik, lemezenkénti bizonyítékkal.
- A dokumentáció frissítése. A hálózati ábra, a leltár és a helyreállítási terv az új állapotot írja le, nem a réginek.
Hol ér véget a munkánk
Amit csinálunk. Felépítjük a leltárt, alkalmazásonként felvázoljuk a lehetőségeket, kialakítjuk az alapokat (identitás, hálózat, mentés, felügyelet), levezényeljük a pilotot és a hullámokat, és kikapcsoljuk a régi szervert, a lemezek törlésével együtt. Utána, ha kéri, kezeljük a környezetet.
Amit nem csinálunk. Nem vagyunk felhőszolgáltató: a platform, az adatközpontjai és a rendelkezésre állása a Microsofté vagy más szolgáltatóé, és a velük kötött szerződés szabályozza. Nem alakítjuk át egy harmadik fél csomagjának adatbázisát új verzióra; ezt a szoftver szállítója vagy bevezetési partnere végzi. És hogy egy licenc újra használható-e a felhőben, azt a szállító feltételei döntik el; megvizsgáljuk, de jogi véleményt nem adunk.
Kérdések, amelyeket erről kapunk
Az öt leggyakoribb.
Melyek a felhőmigráció lépései?
Az alkalmazások és függőségeik leltára, döntés alkalmazásonként, az alapok kialakítása (identitás, hálózat, mentés, költségfigyelés), pilot migráció, átállás hullámokban visszaúttal, és a régi környezet kikapcsolása. Az utolsó lépést felejtik el leggyakrabban, és ez kerül a legtöbbe, ha kimarad.
Melyek a felhőmigráció elterjedt megközelítései?
Nagyjából öt: megszüntetjük, amit senki nem használ, felhőszolgáltatásra cseréljük, változatlanul átvisszük, részben átalakítjuk egy felhőplatformra, vagy ott hagyjuk, ahol van. A legtöbb szervezet több megközelítést használ, alkalmazásonként egyet, nem egyet mindenre.
Mennyi ideig tart a felhőmigráció?
Az alkalmazások számától és főleg attól függ, hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Az e-mailből, fájlokból és néhány önálló csomagból álló környezet gyorsabban költözik, mint az, ahol minden az ERP-rendszerre épül. A pilot adja az első őszinte számot; pilot nélküli terv csak becslés.
Mitől függ a felhőmigráció költsége?
Az alkalmazások számától és függőségeitől, attól, mennyit kell átalakítani ahelyett, hogy egyszerűen átvinnénk, az adatmennyiségtől és az átállás megengedett leállásától. Utána a számítási kapacitás, a tárhely, a kimenő adatforgalom és a licencek adják a havi költséget, szemben azzal, amit hardveren, karbantartáson és áramon megszüntetünk.
Átvihetjük a meglévő licenceinket a felhőbe?
Néha, szállítónként és licencenként eltérő feltételekkel. Ezt még az üzleti terv elkészítése előtt, a leltárban kell tisztázni, nem utána. A szállító feltételei döntenek; a migrációs partner megvizsgálhatja, de jogi véleményt nem ad.
További olvasnivaló
Amihez ez a terv kapcsolódik.
Kezdjük a migrációt a leltárral?
Küldje el a szerverei és a rajtuk futó alkalmazások listáját. Alkalmazásonként javaslatot fűzünk hozzá, és megmondjuk, mely függőségeket kell még kideríteni.
Gyakorlatias IT-tudás az Ön postaládájában
Új útmutatók az üzemeltetésről, a biztonságról és a munkaállomásokról, azok írják, akik a munkát végzik. Semmi üzletieskedés, és egyetlen kattintással leiratkozhat.