
Jogosultsági mátrix: ki mihez férhet hozzá, és ki tartja naprakészen
A jogosultsági mátrix rögzíti, hogy melyik munkakör melyik rendszert és melyik mappát használhatja, milyen szinten. Papíron egy délután munkája. A nehezebb rész utána jön: a mátrixot csoportokká kell alakítani a környezetben, és gondoskodni arról, hogy akkor is érvényes maradjon, ha valaki háromszor váltott munkakört.
A jogosultsági mátrix munkakörönként írja le a jogokat, nem személyenként. Aki kivételt kér, az kivételként kapja meg, indoklással és lejárati dátummal.
A környezetben a jogok csoportokhoz tartoznak, soha nem egyedi fiókokhoz. Munkakörváltáskor így húsz módosítás helyett egy kell.
A mátrix csak akkor marad pontos, ha rendszerenként van gazdája, és rögzített időközönként felülvizsgálják. Hogy ki mihez férhet hozzá, a szervezet döntése; mi végrehajtjuk.
Mi a jogosultsági mátrix, és mi nem
A jogosultsági mátrix egy táblázat. A sorok a szervezet munkakörei, az oszlopok rendszerek és adatkészletek: a pénzügyi rendszer, a HR-nyilvántartás, a projektmappák, a CRM, a beszerzési csapat közös postafiókja. Minden cellában egy szint áll: nincs hozzáférés, olvasás, szerkesztés vagy kezelés.
A cél egyetlen kérdésre adott olyan válasz, amely senki emlékezetétől nem függ: miért fér hozzá ez a személy ehhez a rendszerhez? A válasz az legyen, hogy „mert ez a munkaköre”, ne az, hogy „valamikor így állították be”.
Ami a jogosultsági mátrix nem: rendszergazdai jogok listája. Hogy ki konfigurálhatja a szervereket, a bérlőt vagy a tűzfalat, az külön téma, külön szabályokkal (külön admin fiókok, jogok csak szükség esetén), és külön nyilvántartásba való. Ez a mátrix a hétköznapi munkáról szól: ki milyen adatot lát és szerkeszt.
Munkakörökkel kezdjük, nem emberekkel
Kézenfekvő a kísértés, hogy a jelenlegi állapotot másoljuk le: leírjuk, kinek mije van ma. Így olyan mátrix születik, amely minden mostani hibát rögzít. Fordítva dolgozzunk:
- A munkakörök listáját a HR-től kérjük. Nem a neveket, a munkaköröket. A legtöbb kis- és középvállalkozásban kevesebb van, mint gondolnánk, és többről kiderül, hogy ugyanazt a munkát végzik.
- Határozzunk meg egy alapszerepkört, amelyet mindenki megkap. Levelezés, intranet, általános mappák, hibajegykezelő. Ami ebben van, azt munkakörönként már nem kell megnevezni.
- Munkakörönként csak azt töltsük ki, ami ráadásként jön. Így a mátrix olvasható marad, és rögtön látszik, hol hordoz egy munkakör sok különleges jogot.
- Minden cellánál kérdezzük meg: a munkakörnek szüksége van erre a munkához? A „kényelmes” és az „elődjének is megvolt” nem indok.
Csak ezután tesszük mellé a jelenlegi állapotot. A különbség a tennivalók listája: eltávolítandó jogok, és néha hiányzó jogok, amelyeket most egy kolléga közvetítésével kerülnek meg.
Hány hozzáférési szint kell
Három-négy szint elég: olvasás, szerkesztés és kezelés (mások hozzáférését is módosíthatja), az üres cella pedig a „nincs hozzáférés”. Több szint pontosabbnak látszik, de később senki nem tudja megmagyarázni a „szerkesztés” és a „korlátozott szerkesztés” különbségét.
Két dolog külön jelölést érdemel a mátrixban:
- Feladatok szétválasztása. Olyan kombinációk, amelyeket egy személy nem birtokolhat, például kifizetés létrehozása és jóváhagyása, vagy szállító felvétele és számláinak kiegyenlítése. Ha szabályként beírjuk, az ütközés még a beállítás előtt kiderül.
- Kivételek. Valaki néhány hétig helyettesít egy kollégát, vagy egy projekten dolgozik. A jogot kivételként kapja, a jóváhagyó nevével és lejárati dátummal. A lejárat nélküli kivétel egy év múlva állandó jog, amelyre senki nem emlékszik.
A mátrixtól a környezetig: csoportok, nem személyek
A papíron lévő mátrix semmit nem véd. Csak akkor működik, ha a környezet követi, és ez csak úgy megy, ha a jogok csoportokhoz tartoznak, soha nem egyedi fiókokhoz. Munkakörönként egy csoport; ez a csoport kap hozzáférést a SharePoint-webhelyhez, a mappához vagy a közös postafiókhoz. A munkatárs belép a munkaköre csoportjába, és megkap mindent, ami azzal jár.
Az előny minden változásnál megmutatkozik. Az új belépő egy csoporttagság. A munkakörváltás az egyik csoportba belépés, a másikból kilépés. Aki auditon megkérdezi, ki fér hozzá a pénzügyi rendszerhez, tagsági listát kap húsz beállítás átkutatása helyett.
A Microsoft 365-ben a csoportok a felhasználói profil egy mezőjéből, például az osztályból vagy a beosztásból is feltölthetők. Ez csak akkor működik, ha a HR megbízhatóan vezeti ezeket a mezőket; különben a hibát csak áthelyezzük. Az üzleti alkalmazások, például a pénzügyi vagy ERP-csomag gyakran saját szerepkörökkel dolgoznak; ezek ugyanabba a mátrixba kerülnek oszlopként, akkor is, ha mást konfigurálja őket. Hogyan illeszkedik egymáshoz a hozzáférés, az MFA és a rendszergazdai jogok, azt az hozzáférés-kezelésről szóló oldalunk írja le.
Belépők, mozgók és kilépők
A mátrixot három pillanatban használjuk, és mindegyikhez kell egy rögzített út: ki kéri, ki hagyja jóvá, ki hajtja végre.
- Belépők. A vezető megadja a munkakört, az IT beteszi az újonnan érkezőt a munkakör csoportjába. Nincsenek szétszórt kérések, mint „add meg neki mindazt, ami annak van”.
- Mozgók. Itt romlik el leggyakrabban. Az új jogok gyorsan megérkeznek, mert valaki kéri őket; a régieket ritkán veszik el, mert senki nem kéri. Néhány váltás után valaki mindent elér. A régi csoport eltávolítása legyen ugyanannak a változásnak a része.
- Kilépők. Fiók letiltva, csoporttagságok megszüntetve, az általuk ismert közös jelszavak megváltoztatva. Az utolsó munkanapon, nem amikor valaki észreveszi.
A kiváltó a HR legyen, ne a munkatárs. A munkakörváltás előbb szerepel a HR-rendszerben, mint hogy bárki hibajegyet nyitna.
Ki tartja naprakészen a jogosultsági mátrixot
A mátrix minden oszlopához tartozik egy gazda: a szervezet azon tagja, aki felel az adatokért. A pénzügyi rendszernél a pénzügyi vezető, a személyi adatoknál a HR. A gazda dönti el, ki férhet hozzá; az IT végrehajtja. Ez nem formaság: az IT nem tudja, hogy egy projektvezetőnek látnia kell-e a béradatokat, és nem is neki kell erről döntenie.
Ezen felül rendszeres jogosultság-felülvizsgálat: legalább évente egyszer, érzékeny rendszereknél gyakrabban. A gazda megkapja a csoportjai tagsági listáját, és aláírásával igazolja, hogy helyes. Rendszerenként nagyjából negyedórát vesz igénybe, és minden alkalommal talál valamit.
Aki az ISO/IEC 27001 szerint dolgozik, annak a szabvány a hozzáférési jogok meghatározott folyamat szerinti megadását, felülvizsgálatát és megszüntetését várja el; a naprakészen tartott mátrix felülvizsgálataival együtt ennek a bizonyítéka. A GDPR a személyes adatok biztonságát szolgáló megfelelő intézkedéseket követel meg, és a hozzáférés korlátozása ezek közül a legkézenfekvőbb.
Hol ér véget a munkánk
Amit csinálunk. Segítünk a munkakörök listájából felépíteni a mátrixot, összevetni a jelenlegi hozzáférésekkel, kiépíteni a csoportokat a Microsoft 365-ben és a fájlkörnyezetben, és rögzített úton végrehajtani a változásokat. Minden felülvizsgálathoz átadjuk a tagsági listákat a gazdáknak.
Amit nem csinálunk. Nem döntjük el, hogy a szervezetében ki mely adatot láthatja; ez az adat gazdájának és a vezetésnek a feladata. A harmadik fél üzleti alkalmazásain belüli szerepköröket, például egy ERP- vagy bérszámfejtő csomagét, a csomag szállítója vagy rendszergazdája konfigurálja; mi a mátrixban rögzítjük őket. És nem vagyunk auditorok: hogy a kialakítás megfelel-e az ISO/IEC 27001-nek vagy az adatvédelmi jognak, azt tanúsító szervezet vagy az adatvédelmi tisztviselő ítéli meg.
Kérdések a jogosultsági mátrixról
Az öt leggyakoribb.
Mi az a jogosultsági mátrix?
Olyan táblázat, amely munkakörönként rögzíti, hogy ki mely rendszerekhez és adatokhoz férhet hozzá, milyen szinten: nincs hozzáférés, olvasás, szerkesztés vagy kezelés. Megmagyarázhatóvá teszi a hozzáférést: valakinek azért van hozzáférése, mert ez a munkaköre, nem azért, mert valamikor így állították be.
Hogyan készítsünk hozzáférési mátrixot?
A HR munkaköri listájából induljunk, nem az egyes munkatársak jelenlegi hozzáféréseiből. Határozzunk meg egy mindenkinek járó alapszerepkört, munkakörönként csak a ráadásokat vegyük fel, majd vessük össze az eredményt a jelenlegi állapottal. A különbség az eltávolítandó vagy pótlandó jogok listája.
Mi a különbség a jogosultsági mátrix és a szerepköralapú hozzáférés között?
A szerepköralapú hozzáférés a módszer: a jogok munkakörhöz tartoznak, nem személyhez. A jogosultsági mátrix az a dokumentum, amely e szerepköröket és jogaikat leírja. A környezetben minden szerepkör csoport lesz, és a munkatárs a szerepköre csoportjába lépve örökli a jogokat.
Milyen gyakran kell felülvizsgálni a hozzáféréseket?
Legalább évente egyszer, érzékeny rendszereknél, például a pénzügyi vagy HR-nyilvántartásnál gyakrabban. Minden rendszer gazdája ellenőrizze és hagyja jóvá csoportjai tagsági listáját. A mátrixot minden munkakörváltásnál is frissíteni kell, nem csak az éves felülvizsgálatkor.
Önök döntik el, hogy ki milyen hozzáférést kap?
Nem. Hogy ki láthat milyen adatot, azt az adat gazdája dönti el a szervezeten belül. Mi segítünk felépíteni a mátrixot, kiépítjük a csoportokat, végrehajtjuk a változásokat, és átadjuk a tagsági listákat a felülvizsgálathoz. Hogy a kialakítás megfelel-e egy szabványnak, azt auditor ítéli meg, nem mi.
További olvasnivaló
Amihez a jogosultsági mátrix kapcsolódik.
Tegyük a hozzáféréseit a munkaköri listája mellé?
Küldje el a munkaköri listát és a fontos rendszereket. Megmutatjuk, mely jogok vannak most egyedi fiókokon, és hogyan néz ki a csoportokra épülő mátrix; hogy ki mihez férhet hozzá, továbbra is az Ön döntése.
Gyakorlatias IT-tudás az Ön postaládájában
Új útmutatók az üzemeltetésről, a biztonságról és a munkaállomásokról, azok írják, akik a munkát végzik. Semmi üzletieskedés, és egyetlen kattintással leiratkozhat.