Ajánlatkérés
Sürgős Iparágak Karrier Rólunk Tudástár Kapcsolat
Tárgyaló sárga öntapadós jegyzetekkel teli fallal és két kolléga egy hosszú asztalnál

IT outsourcing: öt modell, és hogy mindegyik mit hagy a szervezetnél

Az IT outsourcing nem igen-nem kérdés, hanem formaválasztás: mindent átadunk, a saját informatikus mellett dolgozunk, egy területet adunk ki, valakit behozunk, vagy egy projektet végeztetünk el. Minden modell más munkát visz ki az épületből, és a különbség igazán a szerződésben és a kilépésnél látszik.

7 perc olvasás Az ITproposal csapata írta
Rövid válasz

Az IT outsourcingnak öt gyakori formája van: teljes kiszervezés, közös üzemeltetés a saját IT-sal, területenkénti, szakember-kölcsönzés és projektalapú. Nem zárják ki egymást.

Az irányítás, az architektúra, valamint a licencek, fiókok és dokumentáció tulajdonjoga minden modellben a szervezetnél marad. Az outsourcing a munkát viszi, nem a felelősséget.

A modell dönti el a szerződés típusát: eredményszerződés szolgáltatási szintekkel, ráfordításszerződés, vagy megbízás átadással. A kilépésnek mind az ötben benne kell lennie.

Az öt IT outsourcing modell

Ha IT outsourcingról beszélnek, általában ezek közül az öt közül valamelyikre gondolnak. Az ajánlaton hasonlóan néznek ki; a gyakorlatban főleg abban különböznek, hogy ki felel, ha hétfő reggel valami leáll.

  • Teljes kiszervezés. Egy szolgáltató üzemelteti az egész környezetet: eszközök, szerverek vagy felhő, hálózat és helpdesk. Belül már senki nem foglalkozik az IT-val, de valaki még irányítja a szolgáltatót.
  • Közös üzemeltetés. A saját informatikus vagy csapat marad, a szolgáltató pedig átvesz egy megállapodott részt: a hibajegyeket, a munkaidőn kívüli felügyeletet, a frissítést vagy a projektkapacitást. Mindketten ugyanabban a környezetben dolgoznak.
  • Területenkénti. Egy területet adunk ki, a többit megtartjuk: csak a helpdesket, csak a biztonsági felügyeletet, csak a hálózatot. Gyakran több szolgáltató dolgozik egymás mellett.
  • Szakember-kölcsönzés. Egy külső szakember a mi irányításunk alatt, a csapatunkban dolgozik meghatározott ideig. Kapacitást és tudást veszünk, nem eredményt.
  • Projektalapú. Határozott munka eleje és vége van: egy migráció, egy új telephely, egy bevezetés. Utána az üzemeltetés visszakerül ahhoz, aki korábban végezte, vagy a fenti négy valamelyikéhez.

Nem zárják ki egymást. Gyakori kombináció a mindennapi munkára a közös üzemeltetés, mellette egy projekt arra a migrációra, amely két éve áll a listán.

Mi marad nálunk minden modellben

Az outsourcing a munkát viszi, nem a felelősséget. Három dolog minden modellben a szervezetnél marad, akkor is, ha belül már senki nem foglalkozik IT-val:

  • Irányítás. Valaki, aki a prioritásokat meghatározza, a jelentéseket olvassa, és visszaszól a szolgáltatónak. Nem kell hozzá informatikusnak lennie, de időnek és hatáskörnek kell lennie nála. E szerep nélkül a szolgáltató önmagát irányítja.
  • Architektúra és szabványok. Melyik felhő, milyen biztonsági alapszint, milyen szoftver futhat. A szolgáltató javasolhat; a döntés a miénk, különben azt a környezetet kapjuk, amelyet neki a legkönnyebb üzemeltetni.
  • Beszállítóválasztás és tulajdon. A licencek, domainnevek, adminfiókok és a dokumentáció a szervezet nevén van. Ez a különbség a lecserélhető és a lecserélhetetlen szolgáltató között.

Ha a szervezetre a NIS2 irányelv vonatkozik, egy negyedik is: a kiberbiztonsági intézkedésekért a vezető testület felel akkor is, ha mást bíznak meg a végrehajtással. Az outsourcing azt változtatja, ki végzi a munkát, nem azt, ki felel érte.

Az egyes modellek előnyei és hátrányai

  • Teljes kiszervezés. Mellette: egy kapcsolattartó, egy szerződés, és nincs függés egyetlen kollégától, aki megbetegszik vagy elmegy. Ellene: a környezet ismerete kívül van, és belső irányítás nélkül későn vesszük észre, ha csúsznak a szabványok. Olyan szervezetnek való, amelynek nincs saját IT-munkatársa, és nem is kíván.
  • Közös üzemeltetés. Mellette: a saját informatikus megtartja a helyi tudást és a rövid utakat, és nem kell mindent tudnia vagy éjjel telefont fogadnia. Ellene: egy környezetben két fél szoros megállapodást igényel, különben pont az marad el, amit senki nem szeret csinálni. Olyan szervezetnek való, ahol egy vagy néhány túlterhelt informatikus van.
  • Területenkénti. Mellette: kicsiben kezdünk, területenként választunk szakértőt, és megtanuljuk, hogyan működik nálunk az outsourcing. Ellene: a szolgáltatók közötti illesztések a mi gondunk lesznek; a hálózat és az eszközök közé eső hibának nincs gazdája. Egy jól körülhatárolt szűk keresztmetszetre való.
  • Szakember-kölcsönzés. Mellette: gyors tudás vagy kapacitás állandó felvétel nélkül, a mi módszerünkkel. Ellene: ráfordításért fizetünk, nem eredményért, és a tudás elmegy a személlyel, ha az átadást nem szervezzük meg. Átmeneti hiányra vagy olyan szerepre való, amelyet még nem akarunk véglegesen betölteni.
  • Projektalapú. Mellette: rögzített terjedelem, záró dátum és egy fél, aki az eredményért felel. Ellene: a leszállítás után van valami, amit valakinek üzemeltetnie kell, és ez ritkán része a projektnek. Egyszeri változtatásra való.

Hol csúszik el a közös és a részleges outsourcing

Szinte soha nem a technológián. Azon csúszik el, amit mindkét fél a másiknak tulajdonított. Négy dolgot rendezzünk előre:

  • Ki mit változtathat. Végezhet-e a szolgáltató módosítást a saját informatikus nélkül, és fordítva? Két fél adminjoggal és változáskezelési megállapodás nélkül a leggyorsabb út egy olyan leálláshoz, amelyről senki nem tudott.
  • Ki veszi fel a hibajegyet. Egyetlen belépési pont a felhasználóknak, a továbbadásról szóló megállapodással. Két telefonszámnál a felhasználók azt hívják, akit jobban szeretnek, és a hibajegyek fele sosem kerül nyilvántartásba.
  • Ki vezeti a dokumentációt. A hálózati rajz, az adminfiókok listája, a harmadik felekkel kötött megállapodások. Dokumentumonként egy gazda, és ő nem automatikusan az, aki írta.
  • Ki hívja a harmadik felet. Ha az internetvonal vagy egy másik gyártó szoftvere hibásodik meg: ki eszkalál, és kinek a szerződése alapján?

Rögzítsük ezt egy egyszerű feladatonkénti felosztásban (ki végzi, ki dönt, ki értesül), és egy negyedév után vizsgáljuk felül. Az első változat soha nem teljesen jó, ami nem ok a kihagyásra.

Mit jelent a modell a szerződés és a kilépés szempontjából

A modell dönti el, milyen megállapodást kötünk, és így azt is, mit érvényesíthetünk.

  • Teljes és területenkénti: eredményszerződés. Reakció- és megoldási idők, jelentés, és ami a hatókörön kívül esik. Ide tartozik a kilépés is: átadási időszak, naprakész dokumentáció, az adminfiókok visszaadása és a naplók, amelyeket magunkkal viszünk.
  • Közös üzemeltetés: ugyanez, plusz a feladatmegosztás mellékletként. A feladatmegosztás nélküli SLA a szolgáltatót olyan munkán méri, amely sosem volt egyértelműen az övé.
  • Szakember-kölcsönzés: ráfordításszerződés. Az időért fizetünk; a minőséget magunk irányítjuk, mert a szakember a mi irányításunk alatt dolgozik. Állapodjunk meg a tudás átadásáról a megbízás végén.
  • Projektalapú: megbízás átadással. Terjedelem, leszállítandók és átvétel. A csapda az, hogy a „leszállított” mást jelent, mint a „karbantartható”; a projekt végén legyen dokumentáció és átadás annak, aki üzemelteti.

Ha a szolgáltató a nevünkben személyes adatot kezel, és egy üzemeltető szolgáltató szinte mindig kezel, a GDPR írásbeli adatfeldolgozói szerződést ír elő. Ez mind az öt modellre vonatkozik.

A kilépés minden modellben a legkevésbé tárgyalt és a legdrágább, ha hiányzik. Az a szolgáltató, aki nem hajlandó leírni a távozást, arra számít, hogy a távozás nehéz lesz.

Hogyan válasszunk: négy kérdés

  • Van-e belül valaki, aki irányítani tud, és van rá ideje? Ha nincs, előbb ezt a szerepet hozzuk létre. A teljes kiszervezés irányítás nélkül tűnik a legegyszerűbbnek, és ezt javítani a legnehezebb.
  • Meg akarjuk-e tartani a saját informatikust? Ha az ok a helyi tudás és a rövid út, a közös üzemeltetés az a forma, amely védi ezt a szerepet, nem pedig kiüresíti.
  • Egy terület a szűk keresztmetszet, vagy az egész környezet? Ha főleg a beragadó hibajegyek vagy a senki által nem végzett biztonsági felügyelet a gond, kezdjük területenként. Később bővíthetünk; a munka visszavétele nehezebb.
  • Az igény átmeneti vagy tartós? Egy migrációra vagy átmeneti hiányra projekt vagy szakember-kölcsönzés való. Egy tartós feladat ezekbe téve olyan szerződéssé válik, amelyet folyton meghosszabbítanak, szolgáltatási szint nélkül.

Ha két modell között vagyunk bizonytalanok, válasszuk azt, amelyet könnyebb visszafordítani. A területenkénti kiszervezésből a teljesbe átlépni egy beszélgetés; a teljesből visszatérni a saját üzemeltetéshez toborzási projekt.

Hol ér véget a munkánk

Teljes vagy területenkénti managed IT-t, helpdesket, kiberbiztonságot, IT-szakemberek biztosítását és projekteket nyújtunk, tehát ezekben a modellekben mi is ajánlattevők vagyunk. Ez színezi ezt a cikket: olvassa egy asztalnál ülő fél érvelésének.

Amit nem végzünk: nem vagyunk független beszerzési tanácsadók. Nem értékeljük más szolgáltatók ajánlatait, és nem a megrendelő helyett választunk modellt. Azt mondhatjuk meg, hogy modellenként mit vennénk át, minek kellene Önnél maradnia, és hol nem mi vagyunk a megfelelő fél.

És nem vagyunk ügyvédek. Megmondjuk, melyik szolgáltatási szint-, átadási és kilépési megállapodás tartozik a szerződésbe; a felelősség, a felmondás és az adatfeldolgozói szerződés jogi felülvizsgálata a saját ügyvédre tartozik.

Gyakori kérdések

Kérdések, amelyeket gyakran kapunk

Az öt kérdés, amely a leggyakrabban visszatér.

Mi az IT outsourcing?

Az IT outsourcing azt jelenti, hogy az IT-munkát egészében vagy részben külső szolgáltatóra bízzák. Öt gyakori formája van: teljes kiszervezés, közös üzemeltetés a saját IT-sal, területenkénti, szakember-kölcsönzés és projektalapú. Főleg abban különböznek, hogy ki felel az eredményért, és mi marad a szervezetnél.

Mi az a közös IT-üzemeltetés (co-managed IT)?

Közös üzemeltetésnél a saját informatikus vagy csapat marad, és a külső szolgáltató átvesz egy megállapodott részt, például a hibajegyeket, a munkaidőn kívüli felügyeletet vagy a frissítést. Mindketten ugyanabban a környezetben dolgoznak. Csak írásos feladatmegosztással működik: ki mit változtat, ki veszi fel a hibajegyet és ki vezeti a dokumentációt.

Mik az IT outsourcing hátrányai?

A környezet ismerete kívülre kerül, és belső irányítás nélkül későn vesszük észre, ha csúsznak a szabványok. Területenkénti kiszervezésnél a szolgáltatók közötti illesztések a mieink lesznek. És ha a kilépés nincs a szerződésben, a távozás lassú és drága.

Elkezdhetjük csak egy terület kiszervezésével?

Igen, és gyakran ez az észszerű, ha a szűk keresztmetszet jól körülhatárolt, például a helpdesk vagy a biztonsági felügyelet. Úgy tanuljuk meg, hogyan működik nálunk az outsourcing, hogy nem költöztetünk át mindent egyszerre. Állapodjunk meg abban, kié a két terület közé eső hiba.

Tudtok függetlenül tanácsot adni a modellről, vagy megírni a szerződést?

Nem. Ezekben a modellekben magunk is szállítunk, ezért nem vagyunk független beszerzési tanácsadók, és más szolgáltatók ajánlatait sem értékeljük. Ügyvédek sem vagyunk: megmondjuk, milyen szolgáltatási szint- és kilépési megállapodás tartozik a szerződésbe, a jogi felülvizsgálatot a saját ügyvéd végzi. Azt viszont megmondjuk modellenként, mit vennénk át, és mit nem.

Kapcsolódó szolgáltatások

További olvasnivaló

Ami a modellválasztás után következik.

Megnézzük, mit vennénk át?

Írja meg, mi történik ma házon belül és hol akad el. Megmondjuk, melyik részt vennénk át, mi maradjon Önnél, és hol nem mi vagyunk a megfelelő fél.

Gyakorlatias IT-tudás az Ön postaládájában

Új útmutatók az üzemeltetésről, a biztonságról és a munkaállomásokról, azok írják, akik a munkát végzik. Semmi üzletieskedés, és egyetlen kattintással leiratkozhat.

Az Ön címét csak a hírlevélhez használjuk. Részletek: adatkezelési tájékoztatónk.

Ajánlat Hívás